Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

ERDŐHORVÁTI LAKÓHÁZ Az erdőhorváti lakóház a Múzeumban Perecsütés - a hétköznapok ételei Az egyszobás, kőfalú, szalmatetejű lakóházat 1870-ben a kisnemes Tóth Péter és felesége, Sárosi Mária építette. Dédunokájuk, Csomó István és felesége lakott 1929-ben a szülőkkel együtt a házban. A kiállításon az erdőhorváti asszonyok nehéz munkáját, a perecsütést elevenítjük fel. A hétköznapi eledel piaci, vásári áru, megszáradva hosszú ideig eltartható volt. Amire ma azt gondolnánk, hogy a családi vendégfogadás bevezető fogása, vagy éppen borkorcsolya, az két emberöltővel ezelőtt forró vízzel vagy tejjel megöntve (leforrázva), túróval, mákkal, dióval ízesítve a hétköznapi munkaalkalmakon, aratáskor, csépléskor főfogásnak számított a déli étkezéskor. A vidéken jól ismert erdőhorváti perec a 19. században hetente egyszer a híres sárospataki kollégium diákjainak vacsorájául is szolgált. A perecsütés mozzanatai 1. Nézd meg a perecsütés menetét bemutató filmet! írd le, milyen alapanyagok kellettek az erdőhorváti perechez! 2. A film alapján jegyezd le a perec készítésének menetét! 3. Gyűjtsd össze az erdőhorváti perec elkészítéséhez szükséges eszközök neveit! U. Miért volt jó ezt a munkát több asszonynak együtt végezni? 5. Meddig áll el a perec? 6. Készítik-e még ma is a kerek perecet? 26