Jakab Lászlóné: Bio-kert-ésszel. Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel. Skanzen Örökség Iskola 8. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Gereben A megtisztított kenderszálakat ezután kifésülték a gerebenen. A gereben rostfésülésre használt, lapát alakú, nyeles faeszköz, melynek szélesebb részén merőlegesen 1-2 hegyes szegsor van beverve. Egyszerre két azonos gerebennel ddolgoztak: az egyiket széken, padon rögzítették, s a fogaiba beakasztott rostot előbb kis csomókban kézzel szaggatták ki, majd a fogak között maradt simább szálakat a kézbe fogott másik gerebennel fésülték simára. A kifésült szálakat fonallá sodorták guzsaly vagy rokka segítségével, a fonalat pedig a motollára tekerték fel, ezen mérték le a kész fonal hosszúságát. A kender előkészítését és feldolgozását otthon végezték, jórészt a téli időszakban. Csaknem minden munkafolyamatot közösen csináltak: a fonáshoz összegyűltek a lányok és asszonyok a fonóházakban így itt zajlott a társasági élet a faluban. Beszélgettek, meséltek, játszottak és ismerkedtek egymással a fiatalok. Az utolsó és talán a legszebb munkafolyamat a kész fonalból szövetet készíteni. A célnak megfelelően választották ki a fonal minőségét és az esetleges mintát, amit beleszőttek. A színes mintákat szintén házilag, növényi festékekkel színezett fonalakból alakították ki. A lányoknak, mire férjhez mentek, már kész kelengyéjük volt, amit természetesen saját maguk készítettek el. A megszőtt kendervászon nagy értéknek számított, olykor fizetőeszközként is szolgált az előre nem látható kiadások fedezésére. Például, ha beteg volt a háznál, az orvosnak vászonnal fizettek. 24