Kemecsi Lajos: Városképző. Ipar, kereskedelem a város és falu határán. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

A falusi paraszti és a mezővárosi polgári kulturális különbségek a tárgyi világban is érzékelhetőek. A festett asztalos bútorok mellett, a berendezésekben bútorgyárak termékei is megjelentek már a 19. század első felében. A házakban korán helyet kaptak a polgáriasulást jelző bútorok közül az almárium [pohárszék), a fiókos komót vagy kaszti és a szekrények is. Ezek a tároló bútorok szorították ki a falvakban még száz évvel később is gyakran használatos különböző ládákat. Gyorsan elterjedtek a kanapék, a gyári székek és asztalok is. Polgári enteriőr a Múzeum tállyai lakóházában „Bőrös" támlás szék „Thonet"szék A mezővárosok konyháinak felszerelése tükrözte a táplálkozáskultúra szintén vegyes jellegét. Egymás mellett találhatóak a divatos, korszerű fémedények, a fazekasok által készített népi kerámiák és a gyári keménycserép, fajansz, sőt porcelán tányérok, tálak is. Ezüst és cin evőeszközök is gyakran felbukkantak a mezővárosok lakóinak házaiban. A táplálkozáskultúrában zajló modernizáció, a különböző ételek/italok divatjainak változása - éppúgy, mint napjainkban - a 19. században is folyamatos volt. Igy a falvakhoz képest lényegesen korábban elterjedtek a mezővárosi otthonokban a feketekávézás szokásához tartozó edények, eszközök. A korszak divatos bútordarabjai általában elsőként a gazdag borkereskedők otthonaiban jelentek meg. Pénzük, ismereteik és igényük is volt ezen termékek megvásárlására, lakásaik modernizálására. Ezekben a háztartásokban jelentek meg elsőként a drága órák, a nagy tükrök, a külföldi fém vagy porcelánedények, díszes függönyök, divatos lámpák. A mezővárosok lakói között általában nem alakult ki helyi népviselet. Az öltözködés mind anyagában, mind színeiben rendkívül gazdag és változatos lehetett. Összhatásában egységes polgárosuló, városias jellegű volt. A kereskedelemben beszerezhető anyagok mellett jelentős volt a helyben készített kelmék aránya is. A férfi viselet legfeltűnőbb darabja az ezüst láncokkal, gombokkal ékes mente, kabát volt, a posztó nadrág és lajbi (mellény), kalap, ing, se"'rjlD'i'WMMMi nyakravaló és csizma. Az iparosok a sivrcz-nak neW A^^H vezett kék kötényt viselték. ^ A fiúgyermek viseleti darabjai voltak a sapka, mente, J^T^^^^H lajbi, nadrág, nyakravaló és patK Jj^^^B kolt csizma. A leánygyermek viselete: mente, kendő, szoknya, lajbi, csizma és párta. A legszínesebb természetesen a női viselet: zöld bunda, fejkötő vagy selyemkendő, kék selyem szoknya, ujjas lajbi, csizma. Kávéskészlet