Buzás Miklós: Mentés másként. Hagyományos technológiák alkalmazása a népi műemlékek megőrzésében. Skanzen Örökség Iskola 5. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Metszet Metszet mérése A metszetet a legjellemzőbb helyen vegyük fel, ha mód és idő van rá, célszerű kétirányú metszetet is készíteni. A metszet elsősorban a magassági viszonyok rögzítésére szolgál. Jó, ha a metszet helyét az alaprajzra is felvezetjük. A födém vastagságot mindenképpen mérjük meg, erre legalkalmasabb a padlásfeljáró, ahol gyakran jól mérhető ez az adat. Ne feledkezzünk el a mérhető fakeresztmetszetek felírásáról sem! A metszeten célszerű mérni és jelölni az ereszkinyúlást is. Homlokzat A külső zsinórmérés eredményeit a mérés helyének megfelelő rajzon, tehát az adott homlokzaton rögzítsük, itt tisztázzuk a nyílások, vakolatdíszek magassági méreteit is! Itt célszerű megadni az oromfali ablakok méreteit is, még akkor is, ha azt megmérni a padlástérből tudjuk. Ne felejtsünk el magasságot mérni a homlokzat mindkét oldalán! Homlokzat FELDOLGOZÁS Mint már említettük, még a helyszínen érdemes próbaszerkesztést végezni, hogy az esetleg kimaradt adatok még pótolhatóak legyenek. A rajzolás során törekedjünk rá, hogy csak a mért dolgokat ábrázoljuk, a rejtett szerkezeteket nem kell kiegészíteni. Az ábrázolás szabályai megegyeznek a műszaki rajz általános szabályaival, a felszerkesztett rajzokon is tüntessük fel a manuálénál már leírt adatokat. 20