Kiss Kitti – Csesznák Éva: „Ki fia, borja?” A hagyományos családformáktól. A fogadott rokonságig. Skanzen Örökség Iskola 4. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Vajon igaz-e az a mondás, amit gyerekkorunkban oly so­kat hallottunk, mely szerint „az iskola a második ottho­nunk"? A pedagógus mennyiben tudja vagy mennyiben kénytelen pótolni a szülőt? Az osztálytársak, iskolatársak képesek-e és szükséges-e, hogy a családtagok, testvé­rek szerepét betöltsék? Mit jelent ma a gyerekeknek a család és az otthon fogalma? Az együtt eltöltött idő hosz­sza vagy tartalmassága mélyíti el inkább a személyes és társas kapcsolatokat? Mi tartotta valaha össze a csalá­dokat, a faluközösségeket? Mi jelenti ma azt az erőt, ami miatt egymáshoz tartozóknak érezzük magunkat? Az el­gondolkodtató kérdésekre ne próbáljunk egyedül választ találni, hiszen mindannyian másként éljük meg a családi otthonhoz való kötődést, a saját helyünket és szerepünket a szűkebb és tágabb közösségekben. E téma kibontakoztatására kiváló alkalom nyílik, amikor Ön a magyar paraszti kultúrában valaha hagyományo­san működő családmodellekkel, a Skanzen adta lehető­ségek között ismerteti meg tanítványait. Felkészíté­sükhöz és az otthoni visszacsatoláshoz is segítő jobbot nyújtunk elméleti és gyakorlati háttéranyagunkkal. A múzeumi foglalkozás során a gyerekek öntudat­lanul is átélnek a magukétól eltérő élethelyzeteket, bepillantást nyernek más értékrendekbe. Az élmény­pedagógia hatásmechanizmusa szerint viszonyíthat­ják saját életük problémáit, örömeit elődeinkéihez. A „tanulság" és következmény egyénenként más ütem­ben fog csak a felszínre kerülni. Ezzel a 8-11. évfolyamos diákoknak szóló programcso­maggal lehetőséget kínálunk Önnek ahhoz, hogy a szár­nyaikat próbálgató diákokban tudatosíthassa az eleinktől ránk hagyott, még bennük szunnyadó természetes értékrendet, a csonka családokban élő vagy éppen család nélkül felnövekvő gyerekeket pedig ráébresz­sze arra, hogy érdemes családot alapítani. A családot és a nagyobb közösséget - például az osztályközösséget ­pedig olyan biztos háttérnek és örömforrásnak tekint­hessék, amely segít az önbecsülésük megerősödésében és mások megbecsülésében. II. ROKONSÁG- KÖZÖS ZSÁK - A rokonsági fokok, rokoni viszonyok, a hadas együttélés, a komaság, tágabb közös­ség, a faluközösség írott és íratlan szabályai. III. CSALÁDRÓL SZÓL A FÁMA - A nemzetség, nemesség, a rokonság számontartása, családnevek és ragadvány­nevek, családfa készítés. A FELDOLGOZÁS MUNKAFORMÁI MINDHÁROM TÉMÁBAN 1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás A feladatok megoldása a múzeum hontapjárót letölthető. LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/család A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresz­tő kérdések, állítások. Korabeli leírások, személyes visszaemléke­zések, statisztikai adatok feldolgozása. Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. A múzeumi kiállításban látottak közös meg­beszélése, vélemények ütköztetése. Keresés az interneten. TÉMACSOPORTOK - ELMÉLETI HÁTTÉRISMERETEK I. CSALÁD, OTTHON, GYERMEK - A család fogalmának tör­téneti változásai, az otthon, a család szerepe és fontossá­ga az egyén életében. 5 A múzeum kiállításaiban szereplő ismeret­anyag feldolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom