Kiss Kitti – Csesznák Éva: „Ki fia, borja?” A hagyományos családformáktól. A fogadott rokonságig. Skanzen Örökség Iskola 4. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI FALU TÁJEGYSÉG, HADAS TELEK - NAGYCSALÁDOS EGYÜTTÉLÉS A had legjellemzőbb és legszükségesebb tulajdonsága a tömeg, a sokaság volt, és egykori értéke is ebben rejlett. Sok esetben tekintették a hadat félelmetesnek, veszedelmesnek, akikkel kikezdeni nem volt tanácsos. „Haddelhad!" A had, és a nagycsalád általában egy telken vagy egy házban élt. A palócoknál az első szobában (az úgynevezett első házban) a kemencén és a lócákon az öreg férfiak és a gyermekek, a kamrában a család összes aszszonya és az eladólányok (néha 10-15 nő együtt), a legények és a munkaképes férfiak az istállóban aludtak. Míg a Dél-Dunántúlon a fiatal párok az udvaron álló fakamrában aludtak, az északi területeken a házhoz ragasztott kis kamrában húzódtak meg a házaspárok. A 17. században a török idők utáni új rate lep ülések időszakában a hadak közösen egy-egy falurészt szálltak meg. Ennek nyomai mind a mai napig megmaradtak, innen ered a „hadas település" kifejezés. A had, a „hadsereg" jelentés mellett rokoni-baráti csoportot jelölő kifejezés is volt. A megtelepült hadak közösen gazdálkodtak az egymás közelében fekvő földeken, közösen tartották állataikat, és védték egymás érdekeit. Hadas telek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum] "/ TI 1. „Sok kéz hamar kész" - közös munkaalkalmak A hadas telek három lakóházának mindegyikében történik valamilyen családi vagy közösségi esemény. Melyek ezek? Márianosztrán: Domaházán: Karancskesziben: 2. Mi az esti lefekvéshez készülődés legfontosabb tennivalója a domaházi hangfelvétel szerint? Hallgasd i ntÉÉt* Alvás a kemence tetején (Néprajzi Múzeum] 22