Kemendi Ágnes: Szín-Patika. A festő- és gyógynövényismeret alapjai. Skanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Az utóbbi évtizedekben felerősödött az a szemlélet, amely a betegségek leküzdésében az emberben zajló természetes életfolyamatokat tartja szem előtt, azokat igyekszik segíteni a szervezet öngyógyító képességének támogatásával, erősítésével. Természetgyógyászatnak nevezzük, hiszen tudományosan megerősített eszköztára, a felhasznált anyagok, módszerek természetes eredetűek. IZ EGESZSEG KERTJE A vadon termő medvehagyma manapság ismét keresett tavaszi zöldségféle lett, kiváló vérzsír- és vérnyomáscsökkentő, erősíti a szervezetünket. Azok a növények szolgálják leginkább az egészségünket, amelyek a mi tájunkon, a Kárpát-medencében teremnek meg - vadon és szántókon, kertekben. A gyűjtögetés az ember legősibb táplálékszerző tevékenysége. Gyűjtögetni jó! Tudták ezt a gyermekek is, kedvenc csemegéiket így, gyűjtögetve szerezték be. Tavasszal, bárányőrzéskor ásták ki a mélyen földben gyökerező mogyorós lednek gumóját, meghámozták és úgy ették. A vadsóska savanykás levele, s a kellemesen csípős medvehagyma fontos vitaminforrás volt. Az ismert „bocskorszíj" medvecukor régen gyógycukorka volt, édesgyökér kivonatból készült. Lám, milyen hasznos tudás a növényismeret! Meg is becsülték azt az embert, aki biztonsággal eligazodott a növények között. 22 „Aki beteg, az nyögjön!" - e Látszólag részvétlen megjegyzés mögötti bölcsesség azt jelenti, hogy meg kell adni a beteg-ségünknek, ami jár: ágyba bújni, pihenni, koplalni, gyógyteát inni, nyugalomban lenni. (Természetesen ez nem a súlyos betegségekre vonatkozik!)