Vass Erika – Molnár József: Maria és Julis, „...Mindent ott kellett hagyni.” Foglalkoztató füzet. A történelem sodrában című állandó kiállításhoz. MariaSkanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Maria Kranner visszaemlékezése a jánossomórjai házról, családról, életmódról. „A Kranner családi birtok 65 hold volt. (Ez kb. fele a Skanzen egész területének.) Amikor a legidősebb bátyám, ifj. Johann Kranner (sz:1912.) 1937-ben megnősült, a szokások szerint megkapta a föld nagy részét a házzal, gazdasággal együtt a szüléinktől, akik halálukig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. A Kranner család 1939-ben A két kisebb fiú szakmát tanult a polgári iskola* után, Michael (sz:1918) bognár, Josef (sz:1927) lakatos lett. A legidősebb nővérem, Katharina (sz:1921) a polgári után tisztviselő, én, a legkisebb, Maria (sz:1925) tanítónő lettem. A legidősebb fiú, Johann és a középső lány, Theresia (sz:1923) nem tanult tovább." „A telek teljes szélességében épült ház bejárati kapujától jobbra és balra két-két ablak nyílt az utcára. A gyalogos kapun a kővel kirakott, fedett előtérbe léptünk, amelyet ugyanúgy tisztán tartottunk, mint a lakást. Falához leereszthető asztalt és két padot rögzítettek, nyáron olykor itt étkeztünk, beszélgettünk, kártyáztunk. A ház bal oldalán az első szobát csak kivételes alkalmakkor használtuk, ezt rendezték be a legszebben. Ezt követi a konyha a sütőkemencével, itt van a bejárat is. Innen nyílt a lakószoba, ahol egy nagy asztalt is elhelyeztek az étkezéshez. A mögötte lévő kamrában tároltuk az élelmet, háztartási eszközöket. Ezután következtek a gazdasági épületek: külön tehén- és lóistálló, kocsiszín, takarmánykamra, szín a tüzelőfának. A telek végén szénapajta volt. A jobb oldalon szoba, konyha, szoba következik, itt laktak a nagyszüleim, majd a haláluk után a béreseknek adtuk ki." A jánossomorjai ház hátsó szobája 10