Vass Erika – Molnár József: Maria és Julis, „...Mindent ott kellett hagyni.” Foglalkoztató füzet. A történelem sodrában című állandó kiállításhoz. MariaSkanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK A történelmi Magyarország területére tervszerű telepítés keretében először a 12. században érkeztek németek: II. Géza az iparosodás és városi fejlődés érdekében német kézműveseket, bányászokat és parasztokat hívott a Szepesség (pl. Lőcse, Késmárk, ma Szlovákia része] és Erdély (pl. Brassó, Segesvár, ma Románia része] egyes vidékeire. Az Árpád-kori német telepesek leszármazottait összefoglaló néven szászoknak hívjuk. A mai Magyarország németségének csak kis része Árpád-kori gyökerű, ilyen az egykori bányaváros, Nagybörzsöny német lakossága. A hazai németség nagy része a török hódoltság után a Dunán hajókon érkezett Magyarországra, hogy az elnéptelenedett, mocsaras vadonná vált termőföldeket újra megművelje. A Duna mentén laza láncot alkotó szigeteik (pl. Dunabogdány, Dunaharaszti, Hajós] ma is jelzik ennek az útnak az irányát. A telepítés 1689-ben vette kezdetét, és 1782-ig a Német-Római Birodalom különböző vidékeiről érkeztek hazánkba németek, akik sokféle kedvezményt kaptak a letelepedéshez (pl. építkezési segély, többéves adómentesség). A német telepesek a Dunán hajóvat érkeztek Magyarországra (19. századi litográfia] A török hódoltság után letelepedett németeket összességében sváboknak hívjuk, mert az első telepesek többsége Svábföldről érkezett, bár a későbbi telepítések révén jórészt bajorok és frankok kerültek Magyarországra. 8. Gyűjts szavakat, amelyek a német nyelv szókincséből kerültek át a magyar nyelvbe! Ehhez használd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát! A mai Magyarország területén nagyobb számban az alábbi vidékeken éltek németek: 1. Az osztrák határ mente 2. Dunántúli-középhegység [Bakony, Vértes) 3. Tolna és Baranya megyék - rövid idő alatt német többségű terület lett, amiért ezt a területet a Schwábische Türkéi (Sváb Törökország) névvel illették 4. Budapest környéke (Budai-hegyvidék, a Pesttől délre eső terület) A BUKOVINAI SZÉKELYEK 1764-ben Erdélyben a székelyek ellenálltak a Mária Terézia által tervbe vett erőszakos határőrszervezésnek, mely kiváltságaiktól akarta megfosztani őket, ezért a Csíkszeredához közeli Mádéfalván összegyűlt székelyek egy részét osztrák katonák megölték. Ezt követően sokan kényszerültek elhagyni a Székelyföldet, majd 1776-86 között Bukovinában települtek le, ahol öt falut hoztak létre: Andrásfalvát, Hadikfalvát, Józseffalvát, Istensegítset és Fogadjistent. A 19. század végére már jelentős túlnépesedés lépett fel a bukovinai székelyek körében, melynek következtében megindult az elvándorlás folyamata. A lakosság egy része Moldvába ment idénymunkásnak, mások Hunyad megyébe vagy az Al-Duna vidékére költöztek, vagy Amerikába vándoroltak a jobb megélhetés reményében. Ki volt Hadik András, akiről két település kapta a nevét? 7
