Vass Erika – Molnár József: Maria és Julis, „...Mindent ott kellett hagyni.” Foglalkoztató füzet. A történelem sodrában című állandó kiállításhoz. MariaSkanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

BENES DEKRÉTUM: Edvard Benes (1884-1948) Csehszlovákia második elnöke volt, hozzá fűződik az a 143 pontot tartalmazó dekrétum, mely a II. világháború után megalapozta a csehszlovák államiságot. Gyakran csak azt a 13 pontot nevezik így, melyek a németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. A rendelet automatikusan megfosztotta a magyarokat állampolgárságuktól, ami az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. EVANGÉLIKUS VALLÁS: másképpen lutheránus vallás, mely a Luther Márton által elindított reformáció során jött létre. Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki 95 pontból álló javaslatait a wittenbergi vár templomának kapujára. Luther célja a katolikus egyház megreformálása volt, ám végül egyházszakadás alakult ki. HŰSÉGGEL A HAZÁHOZ MOZGALOM: a Volksbunddal szemben 1942-ben jött létre Bonyhádon a magyarérzelmű svábokat tömörítő Hűséggel a hazához mozgalom. MÁLENKIJ ROBOT: 1944-45 telén a szovjet hadsereg katonái kb. 131.000 főt, köztük kb. 50.000 német nemzetiségű személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, ahol évekig kemény fizikai munkát végeztettek velük bányákban. A legenda szerint a szovjet katonák az áldozatok elfogásakor a „ManeHbKafl paöoTa" (malenykaja rabota, kis munka) kifejezést használták (a vötgységi falvakban azt mondták, hogy a Bácskában kell leszedni a kukoricát), így terelve el az elhurcoltak figyelmét. A nehéz munka, éhínség és hideg miatt kb. egyharmaduk nem tért vissza. POLGÁRI ISKOLA: A négyéves képzési idejű polgáriba az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után (vagyis a mai 5. osztályban) iratkozhattak be a tanulók. Elvégzése után az alacsonyabb képzettséget igénylő tisztviselői, ipari, kereskedői pályák betöltésére nyílt lehetőség. POTSDAMI KONFERENCIA: a II. világháború európai szakaszának befejezését követően a szövetséges nagyhatalmak (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) 1945. július 17 augusztus 2. között a Berlin mellett fekvő Potsdamban tartottak tárgyalást az érintett országok sorsáról és a háborús jóvátételekről. Ez tulajdonképpen a háború diplomáciai lezárásának tekinthető. Többek között azt is előírták, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba. STAFÍRUNG: kelengye, a hozomány egyik fajtája, amit a lányos család állított össze (néhol a legényé is). Elsősorban vászonneműből állt (pl. ruhák, párnák, lepedők, kendők, abroszok, zsákok), de hozzá tartozhattak a lakás feldíszítésére szolgáló cserépedények és a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok is. A kelengye adása a kiházasításnál általában kötelező volt, ezért nagy anyagi terhet jelentett a lányos háznál. Többfelé mondták is, hogy „ahány lánya volt, annyiszor égett le a háza". VOLKSBUND: 1939-ben egy Tolna megyei faluban, Cikón bontott zászlót a Volksbund, a Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn), mely a Német Birodalom eszméit közvetítve a magyarországi németek politikai vezetését tűzte ki célul. VÖLGYSÉG: Tolna megye területén, a baranyai Hegyhát folytatásában a Kapós és a Sió-Sárvíz völgye közé zárt löszös dombvidék, amelyet a csapadékvíz eróziója mély völgyekkel tagolt. Legjelentősebb települése Bonyhád. A 18. század során nagy létszámban németekkel népesítették be, a Tolna - Baranya megyék területét kitevő Schwábische Türkéi (Sváb Törökország) része. 21