Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

DEUTSCH IGNÁC ÉS FIA GŐZMALOM TULAJDONOSOK Deutsch úr úgy gondolta, hogy haladni kell a korral, de nem kell túlzottan sietni. Megfontolt, döntéseit hosszú töprengés után meghozó ember volt. Kedvenc pipáját szinte soha nem tette le. A sűrű pipafüst úgy vette körül, mint malmát a gőzgépből áradó fehér füst. Gondolatait szerette a malom ablakából kitekintve összeszedni, ilyenkor órákon keresztül figyelte az utca jövését-menését. Nehezen döntött bármiben, de ha meghozta döntését, akkor gyorsan cselekedett. Pattogó hangon adta ki utasításait, megkövetelte, hogy mindenki ugorjon szavaira. Fiát a fővárosban taníttatta, s nem igazán nézte jó szemmel városi mivoltát. Nem tudott megbarátkozni sem öltözködésével, sem azzal az okoskodó, érvelő beszédével, mellyel véleményének hangot adott. Hebehurgyának tartotta, ugyanakkor el kellett ismernie, hogy a fiú nagyot lendített a malom működésén a gőzgép beállításával. Szívesen visszavonult volna birtokára, ahol magányosan elmélkedhetett volna, ám úgy vélte szükség van az ő megfontoltságára ahhoz, hogy ne legyenek gondjai a családnak. Leginkább a fiával folytatott hosszú esti beszélgetések győzték meg arról, hogy tovább kell lépnie. 1868-ban megszerezte Gyöngyös város Tanácsától a lisztárusítási jogot. Az 1860-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak Korácsondon, Eger és Pásztó mellett, valamint a Ludas patak környékén. Tájékozott volt a világ dolgaiban, ismerte, hogy a vasút a malomipar fejlődésének döntő tényezője lehet. Gőzmalma megépítésével megelőzte a vasút létrejöttét. Remélte, hogy a vasút hamarosan megvalósul, s ez kiterjeszti a malom hatókörét, gazdaságosabbá válik működése. Tudott róla, hogy a nagybani szállítási lehetőség hiánya sok gőzmalom megszűnéséhez vezetett. A vasútvonalak kiépülésének két következményét vélte felfedezni. Az egyik, hogy a gyöngyösi környék bekapcsolódna a gabona és az abból előállítható áruk kereskedelmébe. A másik következmény, hogy Gyöngyös az addig betöltött közigazgatási, egyházi funkciói mellé, kereskedelmi és gazdasági szerepköröket is betölthetne. A „Gyöngyösi Újság" 1868. május 7-i száma ezt így fogalmazta meg: „Gyöngyös sohasem lehetne jelentős gabona-piacz, iparvállalatokról szó sem lenne, ha nem hálózná körül néhány vicinális vonal. Hasznot húz ebből a kisgazda, aki könynyen és jól adhatja el terményeit, a kereskedő, akit a góczpont forgalma foglalkoztat, az ügyvéd, az orvos akiknek a működését a vasúthoz központosulás alimantálja; néhány vasúti concessio mindezek gyarapodását jelenti." 14