Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

FŐKÖVI ANTAL GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE A város polgármestere bizony deréktájban is tekin­télyes ember volt. Őszülő, kissé csapzott szakálla jó­ságos nagypapa természetet kölcsönzött volna néki, ám ha valaki a szemébe tekintett észrevehette a po­litikai cselszövések és fondorlatok útvesztőiben meg­ércesedett lelkületét. Kopaszodó feje búbját megma­radt egyenes szálú tincseivel próbálta befedni. Irodá­jában nagy halomban álltak a különböző törvényköny­vek, jogi írások. Rossznyelvek szerint legszívesebben ágyát, asztalát, székeit is a vastag, megporosodott jogi munkákból állította volna fel. Lassú, dörmögő beszé­dű ember volt. Rövid szárú pipáját mindig keze ügyé­ben tartotta, ha valamiben állást kellett foglalnia, előbb hosszasan tömködte a dohányt a pipába, ször­työgtetve csiholt tüzet beléje, majd két-három szip­pantás után, cirkalmas körmondatokban fogalmazta meg véleményét. Közismert volt az a mondás, melyet valamely elutasító döntés után mindig megfogalma­zott: „Bolond ütközik kétszer ugyanabba a kőbe!" Számára Gyöngyös városa volt a legfontosabb település. Erről tanúskodik egy feljegyzés, melyben városa súly­ponti szerepét a következőképpen indokolta: mert kétségbevonhatatlan az, hogy Pesttől Miskolczig, s a Mát­rától a Tiszáig, egy község sem dicsekedhetik oly kedvező társadalmi s helyi viszonyokkal, mint Gyöngyös ­népessége, kedvező közlekedési eszközei: Pest, Losoncz, Eger, Miskolcz és a Jászság felé, nevelő intézetei, egy­letei, úgy míveltségét, mint iparosai képzettségét s kereskedelmét első helyre emelik, fekvésénél fogva a Mátra tövében, szőlőkkel, erdőkkel, épületre alkalmas kő- és fanemükkel bőven megáldva, összekötő kapcsa a fel- és alföldnek - kölcsönös kicserélő helye azok különböző terményei- és anyagjainak, s emellett, ha nem csalódunk, nevezetes hadműveleti pont is..." Gyöngyös gazdasági-társadalmi viszonyairól ezt mondta: Gyöngyös várost a vele összeépült Gyöngyös-Püspökivel 19 000 lélek lakja. Határának kiterjedése e tulajdonához tartozó és vele összecsatolt benei és encsi pusztákkal 10 305 hold, miből szőlő 2 359, szántóföld és rét 2 125 hold; erdő U 510 hold, a többi beltelek és legelő. Általában mindennemű kereskedést űz, minek főtényezői a 2 000 lélekszámot tevő izraeliták egy legújabban felállított keres­kedelmi csarnokkal. Benei pusztáján egy a Mátrából eredő 8 lóerejű, soha ki nem apadó patakon van 37 felülcsa­pó nagy részben pitlés malma, s úgy Benén, mint Sólymoson száraz és vízépítésre alkalmas kőbányái. A város­ban egy nagyobb és egy kisebbszerű gőzmalom, és négy szeszgyár van, melyek összesen 500 000 kosár kőszenet igényelnek. Ugyancsak ott egy timsós-vasas gyógyfürdő, s alig 2 mérföldre hozzá észak-keleti irányban a Mátra kebelében a parádi gyógyfürdő létezik." A Budapesttől kiinduló vasúti fővonal, Hatvan, Vámos-Györk, Kaálon át, mintegy 115 kilométernyi hosszban, Füzes­Abony határában hagyta el a vármegyét, és csak szárnyvonalakkal érintette Eger és Gyöngyös városát. így Eger Füzes-Abonytól 16, Gyöngyös Vámosgyörktől 12 kilométernyi távolságban volt. E mellett még két vasúti vonal ke­resztezte Heves vármegyét. Az egyik a mátrai, amely a Budapest-Debreceni vonalból Kisújszállástól indul észak­nak, Kiskörénél lépett a megyébe, és Heves, Kaálon át, a parádi fürdő alatt a Mátraalján ment Terenyének. A másik a Debrecen-Füzesabonyi, mely Füzesabonynál csatlakozott az egri szárnyvonalhoz, összekötve a debreceni közle­kedést Egerrel. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom