Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

FŐKÖVI ANTAL GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE A város polgármestere bizony deréktájban is tekintélyes ember volt. Őszülő, kissé csapzott szakálla jóságos nagypapa természetet kölcsönzött volna néki, ám ha valaki a szemébe tekintett észrevehette a politikai cselszövések és fondorlatok útvesztőiben megércesedett lelkületét. Kopaszodó feje búbját megmaradt egyenes szálú tincseivel próbálta befedni. Irodájában nagy halomban álltak a különböző törvénykönyvek, jogi írások. Rossznyelvek szerint legszívesebben ágyát, asztalát, székeit is a vastag, megporosodott jogi munkákból állította volna fel. Lassú, dörmögő beszédű ember volt. Rövid szárú pipáját mindig keze ügyében tartotta, ha valamiben állást kellett foglalnia, előbb hosszasan tömködte a dohányt a pipába, szörtyögtetve csiholt tüzet beléje, majd két-három szippantás után, cirkalmas körmondatokban fogalmazta meg véleményét. Közismert volt az a mondás, melyet valamely elutasító döntés után mindig megfogalmazott: „Bolond ütközik kétszer ugyanabba a kőbe!" Számára Gyöngyös városa volt a legfontosabb település. Erről tanúskodik egy feljegyzés, melyben városa súlyponti szerepét a következőképpen indokolta: mert kétségbevonhatatlan az, hogy Pesttől Miskolczig, s a Mátrától a Tiszáig, egy község sem dicsekedhetik oly kedvező társadalmi s helyi viszonyokkal, mint Gyöngyös népessége, kedvező közlekedési eszközei: Pest, Losoncz, Eger, Miskolcz és a Jászság felé, nevelő intézetei, egyletei, úgy míveltségét, mint iparosai képzettségét s kereskedelmét első helyre emelik, fekvésénél fogva a Mátra tövében, szőlőkkel, erdőkkel, épületre alkalmas kő- és fanemükkel bőven megáldva, összekötő kapcsa a fel- és alföldnek - kölcsönös kicserélő helye azok különböző terményei- és anyagjainak, s emellett, ha nem csalódunk, nevezetes hadműveleti pont is..." Gyöngyös gazdasági-társadalmi viszonyairól ezt mondta: Gyöngyös várost a vele összeépült Gyöngyös-Püspökivel 19 000 lélek lakja. Határának kiterjedése e tulajdonához tartozó és vele összecsatolt benei és encsi pusztákkal 10 305 hold, miből szőlő 2 359, szántóföld és rét 2 125 hold; erdő U 510 hold, a többi beltelek és legelő. Általában mindennemű kereskedést űz, minek főtényezői a 2 000 lélekszámot tevő izraeliták egy legújabban felállított kereskedelmi csarnokkal. Benei pusztáján egy a Mátrából eredő 8 lóerejű, soha ki nem apadó patakon van 37 felülcsapó nagy részben pitlés malma, s úgy Benén, mint Sólymoson száraz és vízépítésre alkalmas kőbányái. A városban egy nagyobb és egy kisebbszerű gőzmalom, és négy szeszgyár van, melyek összesen 500 000 kosár kőszenet igényelnek. Ugyancsak ott egy timsós-vasas gyógyfürdő, s alig 2 mérföldre hozzá észak-keleti irányban a Mátra kebelében a parádi gyógyfürdő létezik." A Budapesttől kiinduló vasúti fővonal, Hatvan, Vámos-Györk, Kaálon át, mintegy 115 kilométernyi hosszban, FüzesAbony határában hagyta el a vármegyét, és csak szárnyvonalakkal érintette Eger és Gyöngyös városát. így Eger Füzes-Abonytól 16, Gyöngyös Vámosgyörktől 12 kilométernyi távolságban volt. E mellett még két vasúti vonal keresztezte Heves vármegyét. Az egyik a mátrai, amely a Budapest-Debreceni vonalból Kisújszállástól indul északnak, Kiskörénél lépett a megyébe, és Heves, Kaálon át, a parádi fürdő alatt a Mátraalján ment Terenyének. A másik a Debrecen-Füzesabonyi, mely Füzesabonynál csatlakozott az egri szárnyvonalhoz, összekötve a debreceni közlekedést Egerrel. 12