Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

3. A tőkés nagyipar létrejöttének, az ipari forradalom kiteljesülésének 1880-90-es éveket megelőző előkészítő sza­kaszában, a mezőgazdaság modernizálása és a hitelrendszer kiépítése mellett legfontosabb feladata és követelmé­nye a modern infrastruktúra megteremtése volt. Ezen belül is elsősorban a növekvő szállítási igényeket és lehető­ségeket mindjobban kielégítő és megteremtő közlekedési hálózat létrehozása vált elengedhetetlenné. A korszerűség pedig azt diktálta, hogy a közlekedés átalakítása a vasutak elterjedését, az országos, s ezen belül a regionális, tehát megyei vasúthálózatok kiépülését eredményezze. A kiegyezés idején az ország 2 160 km hosszú vasúthálózattal rendelkezett. A következő 7 év alatt ennek közel kétsze­resét, 4 100 kilométernyi sínpárt fektettek le. A vasutak ugyan magántőkéből épültek, de az állam garantálta a befek­tetőknek az 5-6 százalékos kamatot. A kamatbiztosítási rendszer bombabiztos üzletté tette a vasútépítést, s az a pa­namák melegágyává vált. A zajos botrányok a vasútépítés állandó kísérőivé váltak; a részvényeket kibocsátó bankok és vállalkozók, az engedélyeket kijáró politikusok hatalmas összegeket vágtak zsebre, miközben az állam állta a fele­lőtlen gazdálkodás számláját. 1890-ben a vasutak hossza meghaladta a 11 000 kilométert. Az állam ekkor már építte­tőként is nagyobb szerepet vállalt a beruházásokban. A kamatbiztosítás körüli visszaélések miatt 1880 és 1891 között csaknem az összes fővonalat állami tulajdonba (az Államvasutak kezelésébe) vették. A „vasminiszter", Baross Gábor irányítása alatt a vasúthálózat a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb eszközévé, a MÁV pedig hatalmas és jól jöve­delmező közüzemmé vált. A karikatúrán szereplő kisebb „vasparipák" már az iparosítás áldásos eredményeképpen létrejövő kisvasutak, szárny­vonalak, melyek bekapcsolták a távolabbi vidékeket is a gazdaság vérkeringésébe. Egyre nagyobb szerepe lett a vas­úti szállításnak is. n Te mit gondolsz mit szimbolizál a rajz? Mi lehetett az állam szerepe a vasutak megépítésében, működte­tésében? Van a rajzon egy másik erős, nem túl barátságos „vasparipa" is. Mire utal ez a dualista Magyar­országon? 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom