Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

1. Megváltozik, átalakul a városok képe, magas épületek emelkednek a semmiből, széles, kövezett utcák szabdalják fel a városrészeket. Pest-Budáról 1869-ben egy városházi küldöttség utazott Hamburgba, tanulmányozni a város modernizációs vívmányainak eredményeit. Tapasztalataikról a Vasárnapi Újság akkori számában a következőket írták: „Különösen a házépítési modor az, mety kiváló figyelmet érdemel, beleértve az utcák szélességét, a házak magasságát és a szorosan vett építési modort, mert ezek tekintetében Pesten roppant zűrzavar uralkodik. Arra például semmi gond sincs fordítva, ami Berlinben szabály, hogy a városban egy háznak sem szabad magasabbnak lennie az utca szélességénél, úgy, hogy ha az utca harminchat láb széles, a ház magassága is csak harminchat láb lehet.". Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870. szeptember 7-ei ülésén már egy rendelet megalkotása kapcsán tették fel a városatyák a következő kérdéseket: „1. Nem volna-e szabvány alkotandó az iránt, hogy mily szélességű utcákban mily magasságú házak építése engedtessék és milyen szélességű járda köttessék ki, s ha igen, melyek volnának a követendő alapelvek? 2. Nem volna-e célszerű a városnak bizonyos részeit kijelölni, melyekben a szigorú építési szabályoktól eltérőleg, könnyebb és olcsóbb építési mód engedtethetnék? 3. Nem volna-e célszerű szabályrendeletet alkotni arra nézve, hogy már fennálló házak emeletekkel való ellátása vagy nagyobbszerű átalakítása csakis a kitűzött szabályozási vonalak pontos betartása mellett fognak engedélyeztetni?" Sokan érezték honfiúi kötelességnek a nemzethez méltó főváros megalkotásának eszméjét. Vajon miről árulkodnak ezek a mondatok és képek? A Népszínház épülete Budapesten A Bomba tér, a későbbi Batthyány tér, 1886 Te mit gondolsz, Budapest mai városképéről? 28