Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

1. A Föld népessége az újkor előtt csak lassan gyarapodott. Európa lakóinak száma az időszámításunk kezdete körüli 35 millióról 1650-ig csak 100 millióra növekedett (miközben a nagy járványok és éhínségek vagy a hosszú háborúk miatt időnként jelentősen csökkent a népesség). A következő évszázadokban azután a gyarapodás hihetetlenül felgyorsult: 1750-ben már 140 millióan lakták a kontinenst, utána pedig körülbelül évszázadonként megduplázódott a lakosság. 1850-ben 266 millió, 1950-ben 535 millió európait írtak össze, pedig időközben még más földrészeket is benépesítettek, és elszenvedtek két világháborút! IDŐPONT NÉPESSÉG NÉPESSÉG NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ NÉPESSÉG MEGKÉT(MILLIÓ FŐ) ÉVES ÁTLAGA (%) ÉLETTARTAM (ÉV) SZEREZŐDÉS (ÉVEKBEN) Kre. 10 000 körül 6 0,008 20 8 369 Kr e. 10 000 és Krsz. között 252 0,037 22 1854 Kr u. és 1750 között 771 0,064 27 1083 Kr u. 1750 és 1950 között 2 530 0,596 35 116 Kr u. 1950 és 1990 között 5 292 1,845 55 38 (A világ népességének és néhány jellemzőjének alakulása Kr. e. 10 000-Kr. u. 1990 között Massimo Livi-Bacci: A világ népességének rövid története, Osiris Kiadó, 1999] A táblázat adataiból érdekes, konkrét időpontokhoz kötődő „ugrások" ismerhetők fel. Melyek ezek a korszakok? Próbálj meg összefüggést találni a népességszám változása és az iparosodás, a technikai fejlődés között! 2. Magyarországon a 19. században a társadalmi ranglétra élén a nemesség állt. Az ország vezető társadalmi csoportja az arisztokrácia: 3 hercegi, 91 grófi és 115 bárói nemzetség. Hatalmuk biztos alapját képezte sok százezer holdnyi földbirtokuk, melyeken több milliónyian dolgoztak. Az uralkodó csoportok legnépesebbikét a köznemesség adta; belső tagozódásában a birtoknagyság szabta a határokat. Az „úri középosztály" alulról zárt csoport volt, amely akadályozta a tehetségek alulról fölfelé történő mobilitását. A kisnemesség életmódja sok vonatkozásban beleolvadt a parasztságéba, amiként középső csoportjainak volt egy erősödő rétege, amelyre mind erősebben hatott a városok világa. Az urbanizáció a kor egyik leglényegesebb alapfolyamata. A hazai kapitalizálódás központi figurája, a vállalkozó, a késő feudális gazdaság terménykereskedői rétegében készült fel új szerepére. Az új típusú polgárság elitjét óvatosan követte a kispolgárság közel 2 milliós csoportja, utánpótlásra egyaránt számítva a kisiparosság, a szatócsok és házaló vándorkereskedők, továbbá a vendéglátással foglalkozók köréből. Az értelmiség önálló társadalmi réteggé izmosodását a kereskedelmi forgalom és az ipari lehetőségek gyarapodása hozta magával. A nagyvárosi proletariátus, a bérmunkásság a korszak végére elérte a 2,5 milliós tömeget. A 19. század magyar népességének döntő többsége - mintegy 13 millió fő - a parasztság körébe tartozott. A század végére egy viszonylag szélesebb paraszti réteg be tudott kapcsolódni az árutermelésbe, vagyonosodása lassan megváltoztatta a magyar falu évszázadok óta megszokott, tradicionális képét. Más paraszti tömegek a városokba áramolva a munkások csoportjához csatlakoztak. n Te mit gondolsz miért nevezik a magyar társadalom szerkezetét „feltorlódott társadalomnak" ? 19