Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

KISLEXIKON ASZÚ Természetes édesbor; borkülönlegesség. Elsősorban furmint és a hárslevelű szőlők botritisz (nemes rothadás] hatására betöppedt (vizet vesztett, koncentrálódott cukor-, sav- és íztartalmú] szemeiből különleges eljárással készített, aranysárga vagy borostyán színű ital. Ugyanakkor általános jellemzője a szép mazsolás-virágmézes illat, a tartós utóíz. A világ leghosszabban érlelhető borai közé tartozik. BANALITÁS A földesúr számára fizetett olyan jobbágyi adó, amellyel a jobbágyokat olyan szolgáltatásokra kötelezték, amellyel gátolták a szabad bortermék értékesítését, a mészárszék tartását és a malomalapítás lehetősét. A földesúr ezzel többletbevételhez jutott, a jobbágyi adóterhek pedig tovább növekedtek a kilenced, a robot, a taxa, avagy census megfizetése mellett. CÉH A 14.sz-tól kialakuló érdekvédelmi szervezet. Azonos mesterséget űző, tanult mesteremberek hozták létre királyi engedéllyel. A céhbe való felvételért jelentős összeget kellett fizetni, és lakomát adni a mesterek számára. A céhlevél rendszerint kiváltságokat is tartalmazott. Ilyen volt a helybeli vásárokon való árusítás elsőbbsége, az idegenek árusítási időszakának korlátozása, kontárok kitiltása a vásárokról és hetipiacokról, vagy éppen ezek működésének teljes tilalma a céh székhelyén és annak környékén. Néha a mesterek számát is előírta a szabályzat, ami sokszor vált az egészséges verseny akadályává. -Ón FELEKEZET (a fél főnévből ered): Bizonyos szempontból közösséget alkotó embercsoport, főleg vallási közösségből kiszakadt csoport. Szoros értelemben a katolikus Egyházból kivált protestáns közösség. FELFÖLD Történeti tájnév, bővebben Magyarország északi középhegységi - az Ipoly és a Bodrog közötti- területeinek jelölésére szolgál. A földrajzi munkák egységesen a történeti Magyarország északi, hegyes vidékeit összefoglalóan nevezik Felvidéknek, Felföldnek. A Felföld határa nyugaton és északon a Kárpátok gerincén fut, keleten és délen pedig az Alföldre tekint. A déli határ tehát az Alföld északi pereme, északi határa a szlovák - magyar nyelvhatár; nyugaton a Garam és a Duna völgyéig, míg keleten a Hernád völgyéig és az Eperjes - Tokaji - hegylánc térségéig terjed. FILOXÉRA-VÉSZ Az amerikai kontinensről származó állati kártevő, szőlőgyökér-tetű. Európában először Franciaországban bukkant fel 1863-ban. Magyarországon 1875-ben észlelték először Pancsován. Az országban 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el a pusztítása következtében. A vész társadalmi következményeit csak súlyosbította, hogy egybeesett a századvégi elhúzódó agrárválsággal. A szőlőből élő borvidékeknek nemcsak a szőlősgazdái, hanem a szőlőmunkából élő napszámosok ezrei is földönfutókká váltak. Közülük került ki az Amerikába kivándoroltak egy tekintélyes része is. GÖNCI HORDÓ A Tokaj-Hegyaljai borvidékhez kapcsolódik, Gönc községre utal. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce = 136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, mely az aszúbor készítéséhez űrmértékül szolgál.