Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

RÉGI MAGYAR ŰRMÉRTÉKEK Meszely /kb. 0,42 1/ = fél icce, Icce / itze /kb. 0,84 l/, Magyar icce / kb. 0,6 l / Nagy (cinkotai) icce /kb. 0,9 l/, Pint /kb. 1,5 1/ = 2 icce Kupa / kb. 1,5 1/ = 2 icce Kanta / kanna / kb. 8 l/ = 10 icce Tokaji kiscseber /42,5 \J = 50 icce Nagycseber /85 1/ =100 icce Akó /54,3 1/ = 64 icce VÁNDORSZÍNÉSZET A színtársulatok működésének az újkori hivatásos színjátszás kezdeti fokán kialakult formája Európában!..) Csak fokozatosan szűnt meg a 18. és 19. században, abban a mértékben, ahogy a városokban emelt színházépületekben állandó otthont és megélhetést találtak a színtársulatok. Magyarországon a színészet történetének a 18. század végétől a 19. század első harmadáig terjedő szakasza, amikor a magyar nyelv terjesztésével, az ízlés pallérozásának szándékával a lelkes társulatok egyik faluból vagy városból a másikba vándoroltak, és pajtákban, összetákolt kocsmai színpadokon játszottak. Működésük nagyban hozzájárult a felvilágosodás gondolatainak terjesztéséhez és a nemzeti érzés felkeltéséhez. A vándorszínészet 1790-től, Kelemen László első magyar színtársulatának megalapításától bontakozott ki, s 1815 és 1837 között a magyar színjátszás egyetlen formája volt. Zsidók A zsidókat az ókorban hébereknek is nevezték, majd a magyarországi zsidók gyakran inkább az izraelita, mintsem a zsidó névvel jelölték önmagukat. A zsidó vallás eredete a Bibliában olvasható ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. E történet szerint Isten szövetséget kötött az ősatyákkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezeti majdan az ígéret földjére. Jákob fiai Egyiptomban szolgaságba kerültek. Később a Szináj-hegyen Isten kinyilatkoztatta a tízparancsolatot, és átadta törvényeit, a Tórát a zsidó népnek. Északkelet-Magyarországon a 18. században zsidó hitközségek szerveződtek, amelyeknek tagjai egyszerű, vallásos emberek voltak (favágók, tutajosok, fuvarosok, falusi szatócsok és házalók). A Hegyalján, a híres magyar borvidéken azért települtek meg a zsidók, hogy onnan kóser bort szállíthassanak hittestvéreiknek Lengyelországba és Oroszországba. Rövidesen azonban ők szervezték meg az egész borvidék exportját, nemzetközi kereskedelmét és vívták ki hírnevét. Felhasznált irodalom: Magyar Néprajzi Lexikon (Akadémia, Bp. 1975.) Színházi Kislexikon, Bp., 1969. Raj Tamás-Szelényi Károly: Zsidó tárgyak művészete (Bp. 2002.) Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941). Léderer Emma: Régi magyar űrmértékek (Századok, 1923.) Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára /-//. Bp. 1997. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat Zsebkönyvek. Bp. Kemecsi Lajos: A Felföldi mezőváros (Épület és tájegység monográfiák 1. Szentendre, 2009.) Térképek: Magyar Elektronikus Könyvtár - OSZK Bp. www.mek.oszk.hu Címerek: www.nemzetijelkepek.hu