Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

7, Hejce Kulcsszavak: huszita ház, pince, borkészítés, pincetok Az épület 1780 körül épült. Többek között Hejce kőházaira vonatkozóan a helyi folklorizáció a „cseh", vagy a „huszita ház"* megnevezést ismeri. Ez az elnevezés kifejezi az építménytípus falusi környezettől elütő „középkori", „német" és „városi" jellegét. A ház 1859-ben egy szekeres gazda tulajdonába került. Ennek a családnak a tulajdonlása alatti időszakot mutatjuk be. A család „korcsmáltatással" is foglalkozott az 1860as években. A míves keményfa bútorok és a korszakra jellemző kerámia, illetve textília segítségével érzékeltethetőek a korabeli mezővárosi gazdacsalád életkörülményei. A fuvarozáshoz köthető a istálló kihasználása, illetve a takarmánytárolás. Az épület egyértelműen igazolja, hogy a 18. században a Felvidéken az ácsés kőművescéhek segítségével, korabeli pallér-tervrajzok mintái alapján újjáéledt és kivirágzott a kőépítkezés. A ház középkori elemeket őriz. Melyek ezek? Járd végig, és utána készíts szintenként olyan alaprajzot, amelyen feltünteted a helyiségek neveit is!