Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

Gyöngyősi iparosház Kulcsszavak: szőlőbeli munkák, kapás, zsellér; napszámos Ebben a házban két család élt. A hátsó lakást egy kapás család bérelte, amelynek tagjai szőlőbeli napszámos* munkákból éltek. A gyöngyösi kapások híresek voltak szakértelmükről, munkabírásukról. Figyeld meg a hátsó lakás kamrájában, hogy hányféle kapát használtak, és rajzold le a „típusának" megfelelően! gyöngyösi egri miskolci hegyaljai (rövid, hajlított nyelű) (kerekfejű) (keskeny, ívelt oldalélű) (kétágú) tállyai (hegyes) újhelyi (téglalap formájú) Hogyan nevezzük a kapások egy napra járó bérét? Tudod-e? A másfél százados török uralom idején a város szultáni, khasz birtok volt, kétfelé adózott. Fizetett a töröknek, és fizetett időnként a magyar földesúri hatóságoknak is. Ebben az időszakban a város fejlődése megtorpant, ám a szőlőkultúra fennmaradt. A hatóságoknak sok gondot okozott az, hogy a muzulmán katonák sem vetették meg a bor tilos gyönyörét, dulakodásaik napirenden voltak. Ebben az időben terjedt el a kék szőlőfajta, a török szőlő, amelynek bora később a legnagyobb hasznot hozta Gyöngyösnek. A török világutazó, Evlia Cselebi szerint 17 féle szőlő volt itt, és olyan bor termett, amelynek párját csak Tenedos szigetén találni. Olvass még! Orczy István és az Orczy család