Bereczki Ibolya: Egyik kutya – másik eb , A kutya a magyar hagyományban (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

„Eb ura fakó", „Eben gubát cserél", „Egyik kutya, másik eb", „Kutya teremtette", „A fene vigyen el!"- szólásaink, közmondásaink, de még káromkodásaink is hihetetlen gazdagságban szólnak mindennapi életünk társáról, a kutyáról. Mégis, tudunk-e eleget arról, hogy miként vált kísérőnkké, vadásztársunkká, javaink őrzőjévé, hűséges barátunkká a kutya? Ősi magyar kutyafajtákat emlegetünk, de vajon valóban azok-e a kuvasz, komondor, puli, pumi, mudi, kopó, vizsla és társai? A Szabadtéri Néprajzi Múzeum élő kiállítása, a Nagykunsági tanya ad otthont számos, Magyarországon honos állatfajtának, a racka juhoknak, a szürkemarhának, kecskének, mangalicának. A Skanzen Füzetek sorozatában a porta „lakói" közül ezúttal a kutyáink, a puli-pumi keverék Mákos és Guba kerülnek főszerepbe, és rajtuk keresztül a falvak, legelők kutyáinak életét, ember, jószág és kutya sajátos kapcsolatát kívánjuk felvillantani.