Vass Erika: A történelem sodrában, Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években (Skanzen füzetek. Szentendre, 2013)

A németek gazdasági magatartásának egyikfő jellemzője évek második felében vagyonuk jelentős részétől megfosztották őket, ezért szinte a semmiből kellett újrakezdeniük az életet. Bukovinában a székelyek archaikusabb gazdálkodást folytattak, nem ismerték a németek és a felvidékiek által alkalmazott fejlettebb technikákat. így új lakóhelyükön a németekéhez képest visszaesett a termésátlag. A szőlőművelést is itt ismerték meg, hiszen Bukovina hűvösebb hely volt, ahol nem termett meg a szőlő sem. A felvidéki magyarok magas szintű mezőgazdasági kultúrát hoztak magukkal. A Vág és a Garam közén az élénk paraszti árutermelésnek köszönhetően tehetős parasztság alakult ki. A letelepedésüket követően megszerzett földek miatt a Rákosi-rendszer idején sokukat kuláknak minősítették. A Dél-Dunántúlon a felvidékiek hatására kezdtek el dohánytermesztéssel foglalkozni, de mivel a dohány munkaigényes növény, a téeszben áttértek a kukoricatermesztésre.