Cseri Miklós (szerk.): A Resti. Skanzen füzetek 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

A restik világát hozza közel Krúdy Gyula, aki számtalan írásában foglalkozik a magyar vendéglátással és gasztronómiával. Krúdy Gyula: A vén szamár születésnapja „Nagyon egyszerű a dolog. A vasúti állomás restaurációjába, az úgynevezett »restibe« mentünk, ahol a korán reggel induló vonatok miatt már hajnalban kezdődött az élet, talpon van a szakácsné, hogy zónapörkölttel, gulyással, savanyú tüdővel szolgáljon a vendégeknek. - Idehaza meg nem enné a pacalt, amit most savanyú tüdőnek nevez. - Savanyú tüdő gombóccal, pecsenyezsírral leöntve, fél citrom mellékelésével felszolgálva csak hajnali vendéglőben lehet jó, amikor tudvalevőleg más íze van minden ételnek, mint napközben. De nagyon meg voltak elégedve az urak a kispörköltökkel is, amelyek talán azért is készültek nagyobb figyelemmel ezen a napon, ezen a hajnalon, mert Várdán vásár volt, és a vasúti restaurációban nagyobb publikum fordult meg, mint egyébkor. A pörköltféle, a gulyásféle akkor adja ki valódi ízét igazán, ha azt üstszámra főzik. „Azért nem főz egy okos asszony marhapörköltet odahaza, amely amúgy se versenyezhetik a vendéglői pörkölttel" - mondta Laci bácsi születésnapján, amikor a vasúti restaurációba a megfelelő talyigákon megérkeztünk, elhelyezkedtünk, ettünk és ittunk."