Szőke Judit - Kiss Kitti: A kóser konyha. Skanzen füzetek 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

A zsidóság eme örömünnepének története a perzsa uralom alatt élő zsidók megmenekülését elbeszélő bibliai Eszter könyvében olvasható. A történet szerint a perzsa uralkodó Ahasvérus (I. Xerxész, Kr.e. 486-465) új felesége, Eszter és nevelőapja, Mordecháj megmentik a zsidóságot a bosszúálló miniszter, Hámán gyilkos parancsa ellenére. A király ugyanis Eszter közbenjárásának köszönhetően megengedi a zsidóknak, hogy védekezzenek a kiirtásukra küldött katonaság ellen, s a fegyvert ragadó zsidók győzelmet is aratnak támadóik felett. Erre a csodás megmenekülésre emlékeznek purimkor.

3

2 Az ünnephez rengeteg vallási hagyomány és népszokás kapcsolódik. Eszter könyvének zsinagógai felolvasása mellett szokás ilyenkor ajándékot, leggyakrabban valamilyen süteményt, cukrot, diót, gyümölcsöket, vagy főtt ételt küldeni a családtagoknak, rokonoknak és a rászoruló szegényeknek. Vidéken még a második világháború előtt is szokás volt, hogy ezen a napon a gyermekek a közismert farsangi szokáshoz hasonlóan jelmezbe öltözve körbe járták az utcákat és minden háznál ún. Purim- köszöntőket mondtak, melyért pénzt, süteményt, diót, vagy valamilyen ajándékot kaptak cserébe. Purimkor hagyományosan minden zsidó családnál lakomát rendeztek, melyen még a nőknek is inniuk kellett legalább egy pohár bort az ünnep tiszteletére.

3

3 Ma is szokás purimkor beöltözni és mulatozni, s az ősi hagyománynak megfelelően annyi alkoholt inni, hogy az ember ne tudjon különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között. A három legjellegzetesebb purimi sütemény, a kindli, a flódni és a hámán táska volt, melyek receptjei a következők: 3

2 Tátrai 1990.149. 3

3 Ferenczi 1990.137. 29