Szőke Judit - Kiss Kitti: A kóser konyha. Skanzen füzetek 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

BARCHESZ A barchesz nem más, mint az ünnepi kalácsok egyik fajtája. A kereszténységhez hasonlóan a különböző kenyértészták a zsidó vallásban is szakrális jelentőséggel bírnak. A barchesznek hagyományosan a péntek esti, szombatköszöntő szertartásokban van jelentős szerepe. Az ünnepi asztalra ilyenkor két szeletlen cipót, barcheszt helyeznek, melyet ún. barchesz takaró kendővel letakarnak, s csak a bor felett elmondott áldást [kiddus] követően szegnek meg, s a Szentély pusztulására emlékezvén sóba mártva fogyasztanak.

2

8 A hagyomány szerint a két kalács azt a kétszeres mannaadagot jelképezi, mellyel az Úr az egyiptomi kivonulást követően táplálta a zsidókat. A barcheszek eredetileg keletlen tésztából készültek, s mai formájukat akkor nyerték el, mikor a német zsidók átvéve a keresztények vasárnapi kalácsának készítési módját, elkezdtek fonott barcheszeket készíteni. A barcheszek édesen való készítése egyébként a 19. században, a cukor szélesebb körben való elterjedésével vált jellemzővé. Maga az elnevezés valószínűleg a jiddis brohes „áldások'' kifejezésből eredhet, s a 17. századtól terjedt el Európában. O 1 1 1 csésze és 1 evőkanál tej I 1 csomag (5 dkg) élesztő 1 M I 3 kávéskanál cukor I 3 és 1A csésze finomliszt I 3 evőkanál vaj 0/2 kávéskanál olaj O X I 1 nagy tojássárgája Bl evőkanál hideg víz 1 tetejére: mák 2

8 Donin. 1998. 75. 25