Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A ház - A ház építőanyaga és alaprajzi fejlődése
Alsósófalván Lukács József házának szabad eresze még régies, tornáca azonban már inkább a századforduló idejére emlékeztet, úgy mint a bedeszkázott utcai oromzat is. A lejtős terepen sok házat építettek Sóvidéken ehhez hasonló módon, vagyis az utca felé emeletnyi magasságban. Ilyenek láthatók Atyhán, Siklódon is. Ha az udvar az utcáról kezdve lejt befelé, akkor a ház hátsó része válik emeletnyi magasságúvá, mint Siklódon a 396. sz. ház. Ugyancsak emeletes háznak néz ki Szolokmán Dániel Béla egykori háza. Emeletes az alsósófalvi 245. sz. alatti lakóépület is, ezt nem régen építették, látszik a nagy ablakairól valamint a ház oldalába épült verandáról, amit a kúriák portikusainak hatására készítettek, hangsúlyt adva a bejáratnak. Alsósófalván Zsombori András háza tágas, az eddigiekhez képest fejlettebb alaprajzú, elöl és oldalt is tornáccal, illetve annak kiszélesítésével (verandával). Az emlékezet szerint ez a ház megmaradt az 1892-es tűzvész után, így közel járhat a száz évhez. Hasonló épület Kacsó János háza Alsósófalván, mely az 1890-es években épült. Módosabb nagygazdáé volt ez a belsőség. A bejárat előtti tornác kiszélesítésére Felsósófalván is találunk példákat, ilyen a 338. és a 349. sz. alatti ház. Az ilyen típusú házak a XX. század elején terjedtek el, városias, nagyobb ablakaikkal, hornyolt-cserép fedésükkel jelentenek új színt az építkezésben, mint a siklódi 362. sz. ház. A régi házaknak először csak elöl van tornácuk, majd elöl és oldalt is. Később kialakul a veranda-filegória, azaz a tornác kiszélesedése az épület közepe táján, a bejárat előtt; végezetül elmarad az első tornác. Király László Sóváradon felhívta a figyelmemet házának azon jellegzetességére, hogy a hátulsóházból lehet lejutni lépcsőn a nyári konyhába. Ez a terep szintjén van, míg a nagyház padlószintje rendszerint 45-60 cm-rel magasabban helyezkedik el. A ház elő- és oldaltornácos. A mestergerenda felirata szerint 1885-ben épült. A Sóvárad 89. sz. alatti házat 1894-ben építették az oromzaton lévő felirat szerint. Sem elől, sem oldalt nincs tornáca, csak a bejárat előtt szélesítették ki az ereszt a tető lecsúsztatása révén. A hátulsóházból van kapcsolata a nyári konyhával, amit deszkafallal a ház végéhez építettek hozzá. Elótornácos ház a 73. sz. alatt Bíró A. Mihályé. Ellenőrizhetetlen adat szerint — Bíró A. Mihályné mondta— az épület 150 éves. Itt is deszkafallal épült a nyári konyha a ház végébe a lecsúsztatott tető alá. Ugyancsak elő- és oldaltornácos Sóváradon a 64. sz. alatt Atyim János háza. Ezt a típust természetesen nemcsak Sóváradon találjuk meg, fellelhetők a Sóvidék többi falvaiban is, pl. ilyen özv. Sükösd Mihálynéé Alsósófalván, mely a házon található felirat szerint 1886-ban épült. Hasonló a Korond 92. sz., valamint a Felsósófalván a 348. sz. alatti ház. A székely ház fejlődése sok kutatót foglalkoztatott, és az ilyen témájú munkákban sóvidéki házak alaprajzait is közölték. VISKI Károly például a régi alapformák mellett egy akkor, 1909-ben újmódinak számító ház alaprajzi vázlatát is bemutatja 12 . THOROCZKAY THURINSZKY Pál Atyhából egy zsúpfedeles faházat közöl, és ugyanonnan egy tornácos, bedeszkázott ereszes kicsi- és elsőházból álló épületet 13 . SZINTE Gábor A székely ház című dolgozata egyik ábráján, a ház sematikus fejlődését ábrázolva, a 6-7. sz. alatt parajdi épületeket közöl 14 . Ezzel az ábrával kapcsolatos, hogy HUSZKA József Újra székely ház című vitamegjegyzésében nem helyesli SZINTE Gábor elméletét, miszerint az egysejtű és szabadereszes 12. VISKI Károly 1911. 115. 13. THOROCZKAY THURINSZKY Pál 1912. 98. 11. á 14. SZINTE Gábor 1900. VIII. tábla
