Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

Kapuk

KAPUK A fedeles kapu legszebb fajtája az, mely a kis- és a nagykaput egy egy­ségbe foglalja. Ez a fában bővelkedő, molnár- és ácsmunkában jeleskedő székelység portáin maradt fenn hagyo­mányosan, technikai és népművészeti szempontból egyaránt utolérhetetlen formákban 22 . A székelykapu alakta­nával részletesen SZINTE Gábor foglal­ói kozotr J . VISKI Károly Siklódról írja: „A kapura már nagy gondot fordítanak s kivált ré­gen fordítottak. A Papszerén pl. majd minden telken nagykapu volt, de há­rom-négy rendbeli tűzvész (égés) el­pusztította őket. Ma a legrégibb a Szil- lk veszter Márton telkén van, azaz hogy ezen látható a legkisebb évszám: 1847. Meglepő, hogy gajambbúgos egyetlenegy van, a papé... 24 A Sóvidéken ma a fedeles kiskapuk jellemzőek, számszerűen jóval megha­ladják a fedeles nagykapukat. Szóvá- Klcsl es nagykapu a Siklód tán és környékén újabban divatos a fe- 189 ' es szamu telken detlen kiskapu. A nagykapu szárnyainak szarvas motívumú díszítése jellemző ugyan e vidékre, de alig van már belőle. Korondon csak egyet találtam, az Imre Lajos kapuszárnyán, ezt annak idején egy felsósófalvi ember készítette. Sóvidék peremén levő Pálfalván is van egy hasonló jellegű nagykapuszárny, ugyancsak szarvas motívumú díszítéssel, naivabb kivitelezéssel (30. sz., Vajda Gyula háza), ez 1966-ban készült. A fedeles nagykapukon is a szarvas motívum jelenik meg a kiskapu fölötti tükörben, mint például Süke Gergely portáján, Korondon. 22. BÁTKY Zsigmond 1941. 119. 23. SZINTE Gábor 1909-1910. 24. VISKI Károly 1911. 104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom