Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

Gazdasági épületek - Csűrök

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK Csűrök A legjelentősebb épület az udvaron a csűr, legtöbbször nagyságban túltesz a lakóházon. Ahol csak a terepviszonyok megengedik, az utcával párhuzamosan, a kapuval szemben épül. A Sóvidéken mint ahogyan a lakóházakat, úgy a csűröket is kőalapokra rakott boronaf alakból, gerezdelve építik, vagy talpgerendákra ácsolt oszlopok közeit faragott gerendával rakják ki. A paradi 412. sz. alatti csűrnek (Illyés Lídiáé) gerezdbe rótt, gömbfából épült a fala és igen szépen faragott a csűrkapu sarka. A siklódi 262. sz. alatti csűr bütűjéről készített fénykép a talpgerendás építésmódot ábrázolja. Az egymást keresztező talpgerenda-végek fölötti trapéz alakú tolóablak-tábla a majorságnak (tyúkoknak) az istállóba bejárására szolgált. A Siklód 268. sz. alatti csűr oldalán jól látszik az oszlopok közé faragott gerendafal szerkezete és az, hogy hogyan eresztik ki a széles ereszt a csűrkapu jobb és bal oldalán. A kiugró ereszt tartó gerendák íves vonalú faragását csak Siklódon láttam. A sóvidéki csűrök jellegzetes alaprajzait Parajdról özv. Kis Károlyné, Siklódról Hegyi Imre csűrje szemlélteti. Hasonló alaprajzú csűröket találhatunk Siklódon, Szolokmán és Sóváradon is. A csűrök a rendszerint kétoldali pajtákon kívül néha szekérszínnel, fásszínnel bővülnek, mint ahogyan azt Alsósófalván, Korondon és Sóváradon tapasztalhattam. Az istálló feletti rész, a magasított padlás takarmányszéna tárolására használatos (pl. Siklódon). Érdekes a siklódi csűrkapuk íves záródása, ilyet ezen kívül csak Szolokmán találtam. Ugyancsak Szolokmán leltem olyan csűrkapura, melynek nyílását a két felső sarokban könyökfák kisebbítik. Tipikusan sóváradi csűr a Sánta Pálé, és egyik legrégebbinek tűnik Kovács Mátyás szalmafedeles csűrje Felsósófalváról. Ezek a sóvidéki csűröspajták nemcsak monumentális megjelenésükkel hatnak az emberre, hanem — főleg a régebbiek — szépen faragott csűrkapu sarkaikkal is bámulatba ejtik a szemlélőt. Szolokmán 1875-ben faragták özv. Dániel Póli csűrkapujának sarkát, Sóváradon Király Lászlóét 1860-ban. Parajdon a 412. sz. telken lévő csűr kapusarkának faragása és szerkezete igen figyelemreméltó: a kapufélfa felső forgó részét teljesen fából faragták ki. Szolokmán egy elhagyott csűristálló ajtajának tokjára olyan kis deszkaajtócskát szereltek, mely a reneszánsz balluszterekre emlékezteti az embert,