Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

Mesterektől, mesterségekről - Harkai Imre: Mezei téglaégetés

A mezei téglaégetés Harkai Imre A Vajdaságban a lakóépületek és melléképületek falanyaga leggyakrabban a vert föld volt. Azonban nem kell elfeledkeznünk arról, hogy ritkábban a gazdasági épületeket és a lakóházakat vályogból és téglából is építették, több helyen vegyesen is használva Aki tehetősebb volt, az téglából építette lakó­házát, így jártak el a jobb módú szállási gazdák, akik a helyszínen, a telkükön égettették ki a házhoz szükséges téglamennyiséget. Itt kell megemlíteni, hogy habár inkább a tanyákon folyt ilyen téglaégetés, a beltelkeken is állítottak fel tábori kemencéket. A gazdaságosságot szem előtt tartva, a téglakészítéshez a szállási telken bőven volt föld, szalma, szárízik, így a szállási gazda számára csak a munkások fizetése jelentett költséget. A mezei égetéssel készült tégla olcsóbb volt, mint a gyárban készült, s szállítási költségei sem voltak. Hogyan történt a téglaégetós, illetve mi előzte meg a nehéz munkát? A gazda felkereste a község egyik iparjogosítvánnyal nem rendelkező tég­laégető mesterét és szabályos szerződést kötött vele. A munka komolyságára való tekintettel a szerződést ügyvédnél is hitelesítették. Szerződésbe foglalták a megrendelt mennyiséget, a téglák méreteit, megállapodtak a kiégetett téglák osztályozását és a téglaégetósnél elhasználandó tüzelőanyag mennyiségét illetően ós természetesen a tégla árában, amit a gazda fizetett. A tégla méretére vonatkozóan már GROFFITS Gábor 1911 -ben kiadott, Gaz­dasági Építészet című könyvében is találunk utalást: „Hogy a hézagfedós könnyen elérhető legyen, a házilag előállított téglák méreteit is úgy kell felvenni, hogy a téglaszélesség kétszerese megnövelve 1 cm habarcsréteggel a tégla hosszát adja, s a kétszeres téglavastagság 1 cm habarcsréteggel a téglaszélességnek feleljen meg. Leghelyesebben teszik a gazdák, ha a házilag készített s tábori kemencékben égetett téglákat a gyárilag előállított normális méretű téglákkal egyenlő nagyságra készíttetik, vagyis 29 cm hosszúra, 14 cm szélesre és 6,5 cm vastagra" 1 . 1. GROFFITS Gábor 1909. Gazdasági Építészet. Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom