Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Tripolsky Géza: A Tisza-vidék tanyái
A Tisza-vidék tanyái Tripolsky Géza A ma egységes Vajdaságra a múltban különböző történelmi, földrajzi és gazdasági tényezők hatottak, s ezért a kisebb tájegységek gazdálkodása meglehetősen különbözött. A Szerémségben már a középkorban kiterjedt szőlőültetvények voltak, s ezeket részben az aprófalvas település lakói, tehát az állandó lakosság művelte, részben távolabbi vidéken élő tulajdonosok. Az utóbbiak bizonyára ideiglenes szállást építettek, mert a tavaszi munkák megkezdésétől a bor megforrásáig ott tartózkodtak. Akkor hajón szállították a kiváló bort, többek között Szegedre, kiváltságuk folytán vámmentesen. Csak a titeli és zentai révnél fizettek csökkentett illetéket. 1474 őszén a budai káptalan zentai tisztviselői magasabb illetéket követeltek, a szegediek nem fizettek, a zentaiak pedig lefoglalták a gazdag szállítmányt. Mátyás király ekkor felhatalmazta Szeged városát, hogy Zentát megtámadja és elfoglalja. A furcsa eseményt egyébként első zentai csataként is emlegetik. A Szeremség településtörténetével nincs módunk foglalkozni. Valamivel közelebb van hozzánk a Bánát, amelynek északi részén folklórt és a pásztorélet re vonatkozó tárgyi anyagot és gyűjtöttünk. Erre a vidékre nem jellemző a tanyai gazdálkodás. Eszak-Bánát szántóinak és legelőinek jó része a közelmúltig uradalmi nagybirtok volt. Az uradalmak majorjain lakott a cselédség, ós oda terelték a jószágot. A Zentától keletre, mindössze négy kilométerre levő Csóka volt az egyik legnagyobb birtokos, a Léderer család székhelye. A két háború között 7000 hold körüli területen gazdálkodtak. Az állandó személyzet nyolc majorban lakott. Minden családnak volt egy szobája, és négy család használt egy közös konyhát. Kutatási területünk Bácskára korlátozódik, ott is elsősorban a Tisza-vidékre. Ez a Zentai Múzeum szűkebb gyűjtési területe. Viszont az, amit Zentárói és környékéről mondunk, jórészt az egész Tisza-vidékre érvényes. A tanyai gazdálkodás kialakulása és fejlődése meg az egész Bácskában hasonló. A helyi sajátosságok nem nagyok, és az időben való eltérés sem jelentős. A hajdani település, a Portus Zyntha (Szinta-rév) közvetlenül a Tisza mellett egy derékszög alakú öt-hat méterre kiemelkedő, szigetszerű területen keletkezett. 1506-ban, II. Ulászló jóvoltából szabad királyi város lett. Körülötte, a mai városhatárterületén még nyolc kisebb település volt: Zentától délre Mákos és Bátka, nyugatra Csésztó, Kalocsa és Karjad, a legtávolabbra eső részen meg Likasegyháza, Tornyos ós Kevi. Ha Zenta határát említjük, akkor egy tíz kilométer széles és harminc kilométer hosszú területre kell gondolnunk, amely a Tiszától nyugat felé terjed. A város a terület északkeleti csücskében van.
