Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A falvak építészete - Beszédes Valéria: A vajdasági gabonatárolók sajátosságai

Gerendavázas gabonások Bácskában és Bánátban a különálló gabonások másik gyakori típusa a gerendavázas gabonás. Ennek a deszkából készült változatait lényegesen ritkábban alkalmazták Bácskában, mint a szántalpas hombárokéit. Szerémségben és Szlavóniában azonban elsősorban ezeket használták. A bácskai és bánáti variánsoknak három típusát különíthetjük el ezen a vidéken: vesszőből font karóvázas gabonásokat, tornácos gabonásokat és tornác nélküli magtárakat. A vesszőből font építmények kizárólag a Tisza menti községekben használatosak. A deszkából készülteket Nyugat-Bácskában: Sztapárban, Doroszlón, Gomboson alkalmazták. Valószínű, hogy több községben álltak ilyen épületek, de 1983-ban már csak ezekben a településekben találtunk napjainkban is funkcionáló magtárakat. A doroszlói és sztapári magtárakat a múlt század közepén építették. Az utóbbiakban található három hombár közül kettőben felfedeztük készítésének idejét is; az egyiket 1842-ben, a másikat pedig 1846ban ácsolták. A doroszlói hasonló típusú magtár az Októberi forradalom utcában áll, de ezen nem jelölték meg az építés idejét. A sztapári változatok azt igazolták, hogy egy időben készítették ezeket a nagyobb méretű gabonásokat, de ezeket később háttérbe szorították a szántalpas építmények. Szántalpas hombárok készítéséről folyamatosan vannak adataink 1838-tól 1916-ig. A bácskai tornácos gabonások abban különböznek a baranyai és szlavóniai variánsoktól, hogy ezeknél a tornác az épület hosszanti oldala előtt van, itt van az épület bejárata is. A gabonást két vastag talpgerendára állították fel, amelyet az épület nagyságától függően keresztgerendákkal fogtak össze. Ezekbe a keresztgerendákba csapolták be a függőlegesen zsilipéit gerendákat, amelyekbe a deszkákat csúsztatták. A gerendákat faragott koszorúgerenda fogta közre. Ez tartotta a gabonás tetőszerkezetét is. Az épület előtti tornác oszlopait a keresztgerendákba és a koszorúgerendákba csapolták be, amelyekhez faragott könyökfa is csatlakozott. A tornác oszlopai között korábban lécmellvéd is volt, de erre már csak az oszlopokon található csapolások helyei utalnak. Az oszlopok megmunkálásában különböznek ezek a gabonások a szántalpas változatoktól. Az utóbbiaknak soha sincsen könyökfája, mellvédet is csak azoknál alkalmaztak, melyeknél a tornácot négy oszloppal támasztották meg. A gabonás bejárata az épületnek az első harmadában van. Kétszárnyas borított ajtón van a bejárata. A belsejét zsilipéit fallal rekeszre osztották fel. Középen van egy keskeny folyosó, két oldalt pedig egy nagyobb és egy kisebb rekesztek. A két oldalsó rekeszt nem osztották fel újabb fiókokra A termést létráról öntötték be, de olyan változatokat is készítettek, hogy a válaszfalat a termés mennyisége alapján rakták be. A tornácos gabonásokat Doroszlón ós Sztapárban hasonlóan faragták ki és festették be, mint a szántalpas változatokat. Bácskában napjainkban már nincs olyan tornácos hombár, melynél a homlokzati bejáratnál áll a tornác. Szerémségben ilyen gabonatárolókat is készítettek. Ezeknél az épületeknél a homlokzat előtt álló tornácról van a bejárat. Itt is van egy keskeny folyosó, a rekeszeket azután kettő, három, négy, hat fiókra is beoszthatták. A tornácok oszlopait ezeknél is díszesen kifaragták, a tartóoszlopokat pedig szabadrajzú virágmotívumokkal díszítették. A szerémségi magtáraknak nemcsak a tornácait szépítik, hanem a deszkából készült oromzatokat is igényesen megmunkálják. Az oromzat felületét vízszintes ós függőleges síkban több kazettára is beoszthatják, a kazettákba pedig különböző