Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak a Vajdaságban
Mesterfaragás — Horgos BOSNYÁK Sándor példái és a délszláv néphitben található mondák megerősíthetnék azt az elképzelést, hogy a napsugaras oromzatok az élő néphit hatására jöttek létre. Meggyőződésünk azonban, hogy BOSNYÁK példái és az általunk felsorolt példák is annyira áttételesek, hogy csak nagyon közvetetten kötődhetnek a napsugaras oromzatokhoz, így ezek tömeges elterjedését a XIX. század végén nem a napkultusz okozta. Ha ezeknek volt kultikus jellegük, akkor BÁLINT Sándor elképzelését kell helytállónak tekinteni, mely szerint a barokk mintakép bajelhárítónak került a ház oromzatára. BÁLINT Sándor a fabetétes díszítmények közül kizárólag a napsugarat, az istenszemet értelmezi. Ezt az elképzelését minden bizonnyal megerősítették volna azok a bácskai oromzatok, ahol hangsúlyozott formában megjelenik az istenszem vagy az istenszemben a stilizált galamb. Más megoldást is alkalmazhattak, melyekről már a korábbiakban szóltunk. Ezek a díszítmények többnyire semleges jellegűek, csak egynek tulajdoníthatunk szimbolikus jelentést, a rombusznak. Erre a jelre hívta fel a figyelmet JUNG Károly: szerinte a rombusz és a tűzfal háromszög alakja már eleve ősi bajelhárító volt, s így a két szimbólumnak komplex elhárító szerepet tulajdonít. Hogy az újabb időszakban a háromszögű oromzatnak a parasztság valaha is bajelhárító szerepet tulajdonított, azt nem tartjuk valószínűnek, a vulva ábrázolása is esetleges a napsugaras oromzatokon, még tájegységként sem különíthetjük el általános meglétét. Ha az oromzatnak ilyen jellegű bajelhárító szerepe lett volna, akkor a napsugár mellett a vuhva ábrázolásának is minden oromzaton meg kellene lennie. A XIX. századi parasztság egyéb bajelhárítókat alkalmazott az épületen: általános szokás volt, hogy a padláslyukba kaszát, fekete rongyot illetve söprűt dugtak. A kéményfejeken Szabadka környékén szokás a galamb vagy a kereszt használata. Ha a napsugaras oromzatoknak volt kultikus jelentősége, akkor azt kizárólag a keresztény értelmezés jegyében gondolhatjuk tovább. A vakolatdíszítésű oromzatokon ugyancsak gyakori a napábrázolás, amely visszavetíthető a barokk istenszem-ábrázolásra A Mária- és a Szent Antal-szobrocskák, amelyek a ház tűzfalában állnak, ugyancsak a keresztény mitológia szellemében védik az ottlakókat. A múlt században tehát a napsugaras házaknak minden bizonnyal volt védő funkciója a parasztság életében, de napjainkban ez a bajelhárító szerepe már az idősebbek emlékezetében is elmosódott. A napsugaras ház megjelölést kizárólag az ácsoktól hallottuk már, a Tisza-vidéki parasztság nem tud a napsugaras házakról, még akkor sem, ha ő maga is abban lakik.
