Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
Az emlékek védelme - Beszédes Valéria: A népi műemlékvédelem lehetőségei Martonoson
A Tank u. 14. sz. ház felmérési rajza — 1. pitar, 2. első szoba; 3. hátsó szoba; 4. istálló; 5. komra; 6. gang; 7. supa szarufás kakasülős. Feltételezzük, hogy párhuzamosan alkalmazták a kakasüléses és szelemenes tetőszerkezeteket a XIX. században, századunkban pedig a szarufás kakasülős szerkezet vált uralkodóvá. A martonosi lakóház az úgynevezett alföldi lakóház típusba, Koic,Branislav besorolása szerint a pannon háztípusba tartozik. A szobákban kívüffütött kemencék vannak, a füstöt szabadkéménnyel vezették el. A szabadkéményeket a múlt század hetvenes éveiben még nádból, illetve deszkából készítették, mert 1879-ben elrendelték, hogy a falu számára szeptemberig 40 000 téglát égessenek, részint azért, hogy a nád- és deszkakéményeket átépítsék, részint pedig azért, hogy a falu főhelyeit és az utcai átjárókat, keresztjárdákat kitéglázzák 17 . A kémény alját a két világháború között a legtöbb házban befalazták, a szabadkémény eredeti formájában csak a József Attila 43. számú házban áll. A Tank utca 14. sz. háznál a tulajdonos a kémény alját lezonitlemezzel fedette be. A szabadkémények többnyire csak a konyhákban szűntek meg, ahol megmaradt a házak gerendázata, ott a padláson még mindig megtaláljuk a szabadkémények bolthajtását. A kémények átalakításával a tüzelőberendezések nem alakultak át. Martonoson még napjainkban is viszonylag sok kemence áll. A régebbi a csonkakúp alakú sárból épített padkás kemence, az újabb a sifonkemence. Az előbbit a helybeliek nem banyakemencónek, hanem boglyának hívják. A padkát földből is készítették, de sok helyütt padka helyett a kemence formáját követő pad áll. A sifonkemencék néhány változatánál pedig nincsen padka. Martonoson a telkeken a soros udvar volt az általános. A lakóház mindig az utca frontjára épült, ezzel egy tető alatt volt az istálló és a kocsiszín. A 17. Zentai Történelmi Levéltár, Martonos nagyközség jegyzőkönyvei, 32. fond, 1B78. 103. napirendi pont
