Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A malomipar emlékei - Bordás Attila: A feketicsi széldarálók
Napjainkban már csak a szélmalmokról gyűjthetők adatok, mert a szárazmalmokra a legidősebb emberek sem emlékeznek. Az egyházi levéltárban őrzött Bírói végzések könyve szerint Perlaki Gábor bíró 19. számú végzése így hangzik: „1861-évi October 28 ,k éjjelen K. S. Heinzer Fülöp malmait feltörvén abból 1 Pesti Mérő búzát és egy véka lisztet elorozván a mint is természetben vissza is adott...Szinte azon éjjel Fehér Sándornak egy csoroszlyája veszett el a mit is ó természetben adott vissza. A fent emiitett lopási, bűntettei miatt általunk 8 napi börtönre ítéltetett. Kelt Feketehegy Január 4 lk (1)862. Perlaki Gábor bíró, Balog Péter esküdt, Szabó János esküdt, Gáspár András esküdt, Polgár József esküdt" 19 . A szárazmalmok eltűnésével a gőzmalmok, vagyis a hengermalmok korszaka következett, de a szélmalmok is tovább működtek, néha mint Tisza Szabó Józsefé, dízelmotorral is szél híján. Az első világháború után több szálláson állítottak fel ún. kis szélmalmokat, amelyeket az irodalom, TÁRKÁNY Szűcs Ernő nyomán, széldarálónak nevez 20 . Az első feketicsi széldaráló nem is Feketics határában, hanem a közeli becsei határban, Dorogi Sándor feketicsi malomkovács szállásán állt. A mesterember a becsei Manojlovic-féle birtok gőzmalmában dolgozott és a közelben vett szállást és földet. Kerekes Lőrinc (1924) csóplógéplakatos mester gyermekként sokat járt a Dorogi-féle szálláson. Amikor fölszabadult, vagyis letöltötte tanoncéveit és segéd lett, maga is kísérletezett szélmalomépítéssel. (Feketicsen szélmalomnak nevezik a széldarálókat, bár azok voltaképpen darálók, főleg takarmányt daráltak.) Kerekes Lőrinc édesapja megengedte neki, hogy kísérletezzen. Az építkezés alatt nem akarták elárulni, mi készül. A kérdezősködőknek azt mondták: galambdúcot építenek. Erre az egyik kérdező megjegyezte: „Talán te akarsz benne turbékolni?" Ez volt az utolsó széldaráló. Ugyanebben az udvarban egy ideig köleshántoló járgányos szárazmalom is állt. A hántoló már 1936-ban üzemelt, a széldaráló pedig 1942-43-ban épült fel. A családnak cséplőgépe is volt. E szélmalmok többségére Nagy Kálmán (1926) hívta fel a figyelmem, az ő adatai alapján indult meg a kutatás. Nagy Kálmán a Németh-féle szálláson segítkezett a széldaráló építésében. Néhai Németh Lászlóné Braskó Sára (1896) 1987 júliusában mesélte: ,A Vélity-pusztán volt Szilágyi Gábor, Németh János, Németh Gábor, Németh Sándor és Németh László szállása. A Németh Sándor-féle szálláson állították fel a szélmalmot a Nómethek, a férjem szállása egy düllóvel volt feljebb ettől. Én 32 esztendőt éltem kint a szálláson. Ubornyi volt a szomszéd szállás". A szélmalomról Németh Lászlóné nem tudott sokat mondani, de elküldött Sára lányához, a Vájos út 30-ba Nála találtam meg a fényképet, amelyen Németh László látszik a szélmalommal. A szélmalom id. Németh Sándor (1889—1947) szállásán volt felállítva. Fia, ifj. Németh Sándor (1911) szolgáltatta írásunk legtöbb adatát, ő is segített nagybátyjának az építésben. Németh László (1894—1974) volt a szélmalom érdemi feltalálója, egy kicsi, 80 centiméter magas modellen próbálta ki, hogyan fog működni a szerkezet. Néhány évvel ezelőtt még ez a modell is megvolt. Németh Sándortól is kaptam egy fényképet a szélmalomról. Németh László még két szélmalmot épített: Bordás Lajos szállásán és a szenttamási határban álló Lénáit Ferenc10. Bírói végzések könyve. Kézirat a Feketicsi Református Egyház Levéltárában. Ebó bejegyzés: ,1832. nov. 21. Bátal Ferenc bíró és Banyai Péter esküdt", az utolsó: .December 31. dikétg a bérlő Bányai János Balogh vö\ Az Idézet PRATSCHER, Viktor é.n. 171.: .Philipp HàuBer Landwirt und Eigentümer einer Rößmühle', tehát földműves és majomtulajdonos. 246.: ,Es ist aufgezeichnet, daß a südlichem Ende des Dorfes eine Wassermühle bestand, außerdem gab es zahlreiche Windmühlen und Pferdmühlen. Sie durften nur am Rende des Ortes stehen. Ihren ehmahligen Stellen geben ein genaues Bild von der Unsiedlung der Gemeinde*. 20. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1949. 276—277.; NU HOF de, Knegt — NIJHOF, de H. 1985.; JUHÁSZ Antal 1983.
