Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A szállások építészete - Duranci Béla: A györgyéni tanyák - a tanyaház és környéke

Nagygazda tanya, Györgyén 347. 1. lakóház; 2. romos ház; 3. góré; 4. istálló; 5. disznóól; 6. istálló; 7. nyári jászol; 8. búzás verem; 9. kút; 10. vályú; 11. nyárikemence; 12. kerekéi; 13. szalmakazal; 14. szárkúp; 15. fészer, 16. szántótöld ; 17. bejárat a szántóföldről; 18. bejárat az útról; 19. legelő; 20. galambdúc toknak, amelytől keletkezés szempontjából fiatalabbak, területileg pedig kisebbek voltak" (PERUNIŐIÓ). Az eredetileg elfoglalt földsáv gerincének közepén központi helyet foglalt el a tanya, mely három részből álló, vert falú épület volt, a városi házakhoz hasonló kétereszes nádtetővel. Az épület ajtó- és ablaknyílás nélküli hoszszabbik oldala észak felé nézett, pontosabban arra, amerről a hideg „fönti" szél szokott fújni. A másik oldal a bejárattal — a későbbi időkben már ganggal (tornáccal) is — amelyet egész éven át ért a napsütés. Két ablakkal keletre nézett a tanya legfontosabb helyisége a „ház". Az épület középső részében foglalt helyet a szabad kéményű konyha, míg a nyugati felében volt a tisztaszoba. Idővel a tornác két végének befalazásával két mellékhelyiséget alakítottak ki. így a tanyának öt helyisége lett. Az egyik mellékhelyiség leginkább éléskamra vagy pincelejárat volt, míg a másik külön célrendeltetésű lakóhelyiségül szolgált. A melléképületeket úgy építették, hogy az udvar zárt négyszöget képezett. Az épület keletre néző ablakaitól pár méterre volt a tyúkól. Kicsit távolabb az istállók következtek, amelyek néha a lakóháznál is terjedelmesebbek voltak. Előfordult, hogy az istálló előtt is volt tornác, amelynek a végében ketrecet vagy kamrát alakítottak ki a jószágtakarmány raktározására. A tanyával szemközti oldalon kapott helyet a zsúpfödeles fészer, amely alatt a szekereket és a mezőgazdasági fölszereléseket, szerszámokat tartották. Az udvar negyedik oldalát a melléképület (a nyári ház) zárta be. A góréknak és az ólaknak nem volt szigorúan kijelölt helyük. A gémeskút vagy valahol oldalt volt, vagy a tanya előtti terjedelmes gyep közepén foglalt helyet. Ezt a gyepet a tanyához vezető út szelte ketté. Később, amikor sor került az elsődleges birtokok felosztására, akkor a tanya előtti gyepet kezdetben árokkal, majd később kerítéssel vették körül. A gyep végén volt a szérűskert, amit dűlóút választott el a szántóföldektől. Az istállók mögött volt a korláttal körülvett ökörállás vagy kifutó, ahol a jószágot tavasztól őszig tartották. A zsúpfödeles fészer mögött általában kettő-hat gabonaverem volt. Ritkább esetben — de csak a századunk elejétől kezdve — az istállók mögött jégvermet építettek, amelyet télen jég-