Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Harkai Imre: A topolyai szállások
1. táblázat. A jobbágyok megoszlása a sessibéli földbérlet nagysága szerint Megnevezés A scssiok (telkek) nagysága Megnevezés 3 2 4/8 22/8 21/8 2 1 7/8 1 6/8 1 4/8 A jobbágyok száma, fő 1778 — — 1 — 1 — — A jobbágyok száma, fő 1785 6 1 2 — 16 1 15 (folytatás) A sessiók (telkek) nagysága Összes jobbágy, f(5 1 3/8 1 2/8 1 1/8 1 7/8 6/8 5/8 4/8 3/8 2/8 l/K Összes jobbágy, f(5 2 2 5 15 10 39 19 8 42 41 78 263 — 4 — 51 — 31 — 110 121 — 360 2. táblázat. A sessióhasználat és a határ felosztásának kialakulása (1771—1826) Megnevezés 1771 1774 1778 1783 1784 1785 1790 1792 1826 Sessiók 365 W 273 \\<r 14 318"*^ 302^ 246 312 312 304 Szántóföld a jobbágyok bériele alatt (holdakban) 112 14 632 13 064 11 843 .Jobbágyok száma 182 247 263 360 423 411 i lázas zsellérek száma 47 126 26 49 90 105 I láz nélküli zsellérek száma 22 24 Uradalmi föld sessiókban 21 25 A há/ak száma 247 420 415 485 516 839 A földesúr birtoka (holdakban) 8168 Közlegeló (holdakban) 10 834 4 918 Kélek (holdakban) 7816 7 205 Szóló (holdakban) 298 296 A határ összterülele (holdakban) 32 217 32 217 32 773 (hátramaradt) földekből vállaltak szántóföldeket művelésre és lassan megindultak a gazdagodás újtán. Ezekből lettek később a potenciális szállásépítők. (2. táblázat) Az 1771-es térképen nem találunk a topolyai határban szállásutalásokat. A mai Zobnatica magasságában bejegyzett szállás a szabadkai Vojnichok egyik majorságát jelöli. Idevágó topolyai vonatkozás, hogy a Verses Krónika 1809-ben a báró Kray család emusici majorját is szállásnak nevezi: „...Emusitzi pusztán melly károkat tettek [a szelek ui. — H. I.] Uraság szállását nagyon meg koppasztották Az épületeknek teteit le hanták..." A topolyai szállásokra vonatkozó első térképbejelölés 1782-ból való. A térkép felirata: Szállások zu Topola. Egy évvel későbbi a kulai kamarai uradalomhoz tartozó Topolya úrbéri felosztási térképe 20 , amelyet Quits Anton mérnök felvételezett. A korabeli dokumentumok közül a határ legteljesebb leírását az 1790-ben készült Urbárium 21 tartalmazza. Ez a két dokumentum — az 1783-as térkép és az 1790-es Urbárium — meghatározó jelentőségű a topolyai szállások történelmének szempontjából. Ugyanakkor ezek a dokumentumok a határhasználatról is részletesen szólnak. 20. Országos Levétár, Budapest Kamarai térképek. S. 11. NO. 107. 21. Beschreibung des Königlichen Kamera! Dorfs Topolya, 1790. november 1. Országos Levéltár, Budapest Urbarialia et Conscriptiones, Fasc. 197. No. 50.
