Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Harkai Imre: A topolyai szállások
A topolyai szállások Harkai Imre Topolya, mint kamarai birtok Topolya középkori elődjeként ÉRDÚJHELYI Menyhért Topolcát 1 , DUDÁS Gyula viszont Fybaych nevű helységet jelölte meg monográfiájában. A Fybaych elnevezést az 1462-ben Mátyás király által kiadott adománylevélben 3 találjuk meg, mely szerint Mátyás a helységet több bácsvármegyei helységgel együtt anyjának ajándékozta. A történelmi dokumentumokban a Fybaychcsa\ párhuzamosan futó Naghbaych elnevezés alatt a történetírók a mai Topolyától 5 km-re fekvő szomszéd települést, Bajsát vélték felfedezni. A török defterekben az 1580. évi összeírás szerint 4 Topolyát 21, míg Bajsát 26 adózó ház alkotja. Az 1639-ből származó török defterekben szintén szerepelnek ezek a helységek. Topola nevű települést először az 1543. évi kalocsai érsekség dézsmalajstroma említ, még a török időkből. Az ehhez hasonló Topoly névalak 1665ben 6 szerepel először a kalocsai érsekség helységjegyzékében. A törökök kiűzése után a győztes osztrák hadseregnek a 60 háztartással rendelkező Topolly nevű helységnek 7 220 köböl búzát, 1200 forintot és 24 darab vontató állatot kellett adnia adó címén. A hadsereg téli ellátását szolgáló adólajstrom 1686-ban készült. A török kiűzetése után Topolya kamarai birtokká válik. Határát a kamarai adminisztráció bérbe adja. A topolyai pusztát Stojic Bogdanovic 8 újvidéki lakos bérelte és tartotta itt állatait. Ebből az időből való Bácska 1740ben készült térképe 9 , amely Topolyát mint pusztát említi. Ugyanúgy pusztaként említi egy hót évvel későbbi, C. F. Kaysser mérnök által készített térkép is. Láttuk, hogy Topolya a török uralom alatt is lakott hely. A XVIII. század első felében készült dokumentumok Topolyát mint kamarai igazgatás alatt lévő pusztát jelölik. Egy 1747-ben készült összeírásból tudjuk, hogy a pusztát a már említett újvidéki lakos béreli. így bérelték a szomszéd hegyesi pusztát és a többi bácskai pusztát is. A telepítések megszüntették ezeket a bérleteket és 1770-ben az újvidéki magisztrátus arról panaszkodik 10 , hogy Bácskában már 30 pusztát betelepítettek ós a fennmaradottakon a valamikori 30 000 1. LŐRINCZ István 1933. 17. 2 DUDÁS Gyula 1896. térkép a IVÁNYI István 1886—1892. I. 4. BOROVSZKY Samu szerk. 1909. I. 56., 169. 5. BRINDZA Károly 1974. 14. & ULMER, Gaipar 1986. 13. 7. Bécsi Kamarai Levéltár. Rote Nummer 327/1 689. Hotfinanz Ungarn a GACESA, L Nikola 1968. 12. 9. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképtár 3.3 3 4/8. 10. Vojvodina II. 1939. 210.
