Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Beszédes Valéria: Adatok a szabadkai tanyák kialakulásához
felében megkezdődött a földművelés, mert már 1747-ben elhatározták, hogy a pusztákban levő kaszálókat, legelőket és szántókat felmérik és elkülönítik . Az állattartás és a gabonatermesztés mellett a kertek a város gazdasági életében jelentéktelen szerepet játszottak. A tizenkét puszta közül csak kettőn foglalkoztak kertészettel. Ludason és Kelebián, e két pusztán termesztették a város számára szükséges konyhakerti veteményeket. Ezenkívül — különösen Ludason — a dohánytermesztés is számottevő volt 26 . 1750-ben még adóztak a ludasiak a városi magisztrátusnak; minden lánc után fél mázsa dohányt kellett beszolgáltatniuk. Nagyobb mennyiségben Kelebián termeltek dohányt 83 holdon. A XIX. század második feléig foglalkoztak e kultúrával, 1868-ban a ludasi gazdák különböző visszaéléseket követtek el, ezért megtiltották a dohány további termesztését. Hogy a kertészetnek valamikor jelentós volt ez az ága, napjainkban csak a nép emlékezetében ól. A ludasiak emlékeznek még néhány dohánypajtára. Kelebián az utolsó pajtát 1981 áprilisában bontották le. Hogy a kertészkedés az utóbbi pusztán is jelentős volt, azt a helynevek is bizonyítják, mert például a Kelebiai-tó mellett húzódó házsort Kertész sornak nevezik. A kertészkedés megköveteli, hogy a gazdák állandóan kint lakjanak. A dohány művelése is egész évre munkát ad az itt lakóknak. A Szabadkai Történelmi Levéltár térképgyűjteménye rendkívül gazdag. Nemcsak a város belterületéről vannak értékes kéziratos térképei, hanem a pusztákról is. A különféle kéziratos térképek a XVI. századtól kezdve Szabadka (Zabatka) mellett a környező települések közül Ludast, Tavankutat, Madarast is feltüntették 27 . A városról és az azt körülvevő pusztákról a XVIII. századtól kezdve vannak térképeink. Az első ismert térkép 1747-ból származik. Vázlatosan láthatók rajta az utcák, a város körüli puszták és az azokon található templomromok 28 . A későbbi térképeken, az 1782-ben és az 1783-ban rajzoltakon, már a tanyák sorát is láthatjuk 29 . 1776-tól kezdve, attól függően, hogy mi célból készültek a térképek, vagy a puszták egy részét, vagy az egész pusztát feltérképezték. Az 1776-ból származó kelebiai térkép még elszórtan tünteti fel a tanyákat, az 1787-ból fennmaradotton már a tanyasorokat is megfigyelhetjük a tó partján, valamint a Mélykúti út mellett, s kezd kialakulni a Szerb sor is 31 . Ludasról 1817-ből van részletes térképünk 32 . A tó nyugati és keleti partján is tanyasorok vannak bejelölve, a csurgói részen is házak sora húzódik. A mai térképeken a nyugati tanyasor tovább fejlődött, a tó keleti partján felépített tanyák viszont eltűntek. A földművelés nagyságára utal az is, hogy a pusztában már négy szárazmalom is volt. A sebesicsi, illetve tavankuti pusztákat 33 akkor mérték fel, amikor összeírták Vámtelek, Györgyén, Kelebia, Sebesics és Tavankut puszták tulajdonosait. A levéltárban eddig még nem került elő Vámtelek, Györgyén és Kelebia térképe, viszont a sebesicsi, illetve tavankuti térképek feltüntetik a tanyákat, az utóbbiak a dohánykerteket is. E két pusztán még elszórtan épültek a lakóházak, de Tavankuton a szállások egymástól ugyan távol, mégis egy vonalban vannak berajzolva 25. 1754-ben a kelebiai pusztákat Is rendezték, a legeifiket elkülönítették a szántóktól — IVÁNYI István 1886—1882 II. 166. 26. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképgyűjtemény 3. 1.3. 27. 27. Cartography Hungarica I. 1528—1696. 28. Szabadkai Történelmi Levéltár, Másolatgyűjtemény 40. 29. Szabadkai Történelmi Levéltár, Másolatgyűjtemény 47., 49. 30. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképgyűjtemény 3. 1. 3. 2. 31. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképgyűjtemény 3. 1.3. 6. 32. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképgyűjtemény 3. 1.3. 27. 33. Szabadkai Történelmi Levéltár, Térképgyűjtemény 2. 1.3. 7., és 3. 1. 3. 8.
