Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
A házépítés hatósági szabályozása a 18. században
véleményezésre, az 1768-ban a hazai viszonyokra kidolgozott tervezetet ismét egyeztetik, most már a horvát városokkal is. Az 1768-as szabályrendelet - többek között - kötelezi a helyi tanácsokat a kémények, konyhák és tűzhelyek ellenőrzésére, ugyanakkor szorgalmazza a kémények szilárd anyagból való építését. A Szabolcs megyei váttozat, az 1770-es években azontúl, hogy a „fábúl, paticsbúl, nádbúl" épített hajlékokat tiltja, a gyúlékony nád-, szalma-, gyékény- és zsindelyfedél helyett a habán szalmafedelet javallja. Fontos helyet kap a tűzvédelem a mezővárosok rendtartásában is. Pécs város rendészete 1778-ban előírja a negyedmestereknek (10 fertálymestert alkalmaz ekkor a helység), hogy időnként vizsgálják meg a kéményeket, jó állapotban vannak-e, akinek a házán nem találnak kéményt, azt föl kell jelenteniük a magisztrátusnál. 4 Szabadkán 1782-ben egy éves határidőt szabnak a kéményépítésre, a mulasztóknak kilátásba helyezik házuk lebontását. Debrecenben 1774-ben még adnak kéményépítéshez nagyobb faelemeket, de a 18. század végén már kötelezővé teszik a téglakémények építését. 44 GYÓRFFY István a túrkevei levéltárból közölte a házak építési reguláját, amely 1802-ben határoztatott el a jász- és a két kun terület gyűlésén. Ez aprólékosan foglalkozik a települések minden rendészeti kérdésével. A tűzvészek megelőzésével kapcsolatban szorgalmazza, hogy a kémény égetett téglából készüljön, és három sukkal emelkedjen a szeges fölé. Ugyanebből a célból előírja, hogy a nádtetőt belülről sározzák be. Hasonló tűzvédelmi szabályokat ismerünk Zala, Veszprém, Heves és más megyékből is. Házépítési vonatkozásait tekintve valamennyi helyi tűzrendészeti utasítás közös vonása, hogy elengedhetetlennek tartja a kémények, pontosabban az „éghetetlen anyagú" kémények alkalmazását. Eddigi rövid áttekintésünk a 18. századi hatósági előírások két olyan csoportját vizsgálta, amelyek közvetlen kapcsolatban állanak a lakóház-építéssel, az erdők és a földesúri faállomány védelmét szolgáló rendeletek a paraszti faépítkezés visszaszorítását célozzák, belőlük a falanyag és a faltechnika változásáról értesülünk. A tűzvédelmi szabályok középpontjában - ami a lakóházat illeti - a füstelvezetés modernizálása áll, általuk és a velük összefüggésben lévő szabálysértésekből értékes adatokhoz jutunk a korabeli lakások állapotáról, fejlettségi fokáról, elsősorban a kémény terjedéséről. A fenti szabályok természetesen elsősorban normatívák, és bár nehezen, sokszori ismétlés, megerősítés után érvényesülnek, mégis hatással vannak a népi építkezés alakulására. S befolyásukat már a 18. század második felében éreztetik. Az alábbiakban egy részletes megyei leírás alapján vizsgáljuk meg, hogyan váttozik a paraszti építkezés a 18. század végén Baranyában. A Descriptio 38 KASSICS Ignác 1825. 140-141. » KASSICS Ignác 1825. 141-142. 40 Szabolcs megye tűzrendészeti előírásai, Sóstó-Múzeumlalu adattára, szám nélkül. 41 Sározott szalmacsomókból készül: lásd részletesebben: LANDGRAF, Adam 1772. - Nem honosodott meg Magyarországon. 42 BmL 701/1778. jkv. sz. Idézi KOPASZ Gábor 1964. 282. «3IVANYI István 1892. 635. 44 TAGÁNYI Károly I. 1894. 367. Idézi BARABÁS Jenő 1970. 283. 45 GYÖRFFY István 1938. 239. « VAJKI Aurél 1964. 160. 47 CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 63. 48 BAKÓ Ferenc 1973-1974. 255. 49 TESSEDIK (THESCHEDIK) Sámuel a jó rendbe-szedett", általa ideálisnak tartott falu tervébe a tűzrendészet betartását is belevette, sőt szükségesnek látta időről időre a tűzoltás gyakorlati oktatását a parasztok között. 1785. 352.
