Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
hák a Felső-Tisza-vidéken a századforduló körül jelentek meg a paraszti építkezésben 117 , s a területünkkel szomszédos dél-dihari részeken csak a legnagyobb gazdák házainál építettek ilyen konyhás-sütőházakat 11 8 . Megyénkben 24 helységből vannak adataink sütőházak létezéséről; ezek Szabolcs megye területén elég szétszórtan találhatók, de ha térképre vetítjük az adatokat (lásd a 12.sz. térképet!), a Nyírség középső és keleti részein bizonyos tömörülést figyelhetünk meg. Viszonylag nagyobb számú előfordulásuk egy további szűk körben észlelhető: Kisvarsány, Rohod, Őr, Laskod és Ramocsaháza helységekben adófizetők portáin is szép számmal feljegyeztek sütőt vagy sütőházakat (Kisvarsányban pl. minden 5., Rohodon minden 4. adózó házánál találtak ilyen épületet). Szezonális alkalmazásra utal a Székelyben összeírt nyári sütő konyha és a Visson lajstromba vett nyári sütő ház. Szalókán kenyér sütő színt jegyeztek fel, ami bizonyára a még ma is szép számmal fellelhető, szabadban álló kemencék fölé emelt építményre vonatkozhatott. Az egyedül álló sütőházak között összeírtak vályog-, paticsos és sárfalú épületeket is. 5 helyen azt is feljegyezték, hogy az épületek deszka padlásúak. Kéményt 3 településen jegyeztek fel sütőházon: ebből Bogdányban az egyik fa-, Gemzsén a másik kőkéményes volt, az utóbbi „Egy 6 öles különös Sütő Ház 12 bokor szarufa, fa kéményre, jó tetőre" formában került fel a listára. Tetőhéjazatuk a rendelkezésünkre álló adatok szerint túlnyomórészt nádbó\ készült, de összeírtak 2—2 zsindelyes, zsúpos és szalmás, valamint 1 — 1 deszka és cseréptetős sütőházat is. Ezeket az épületeket sokszor más építménnyel is egybefoglalták. Nagybirtokosoknál cselédházzal (Ramocsaháza, Gemzse) vagy más egyéb gazdasági épülettel kerültek egy fedél alá, Székelyben pl. egy oldalszoba, magtár, lóistálló és szekérszín is volt az épületben a nyári sütőkonyhán kívül, sőt az épület hátuljához még egy méhest is csatoltak. Összeírtak még kamarával, kisházzal, (szekér)színnel és malacóllal együvévéfoglalt sütőházat is. A sütők portán elfoglalt helyéről igen vegyes adataink vannak: számbavettek kiskertben, a lakóház mellett, valamint az utca felől álló épületeket is, ami ezen építményeknek nem állandó, kiforrott helyére utal. ASZALÓK A néprajzi szakirodalomban a területünkkel szomszédos beregi és szatmári részeken található asza/ókró\ jó és részletes elemzések olvashatók 119 . Forrásaink Szabolcs megye keleti —északkeleti sávjának 8 településén: Anarcson, Őrmezőn, Komoron, Leveleken, Laskodon, Bogáton, Kislétán és Szakolyban jegyeztek fel aszalókat, ezek azonban — az őrmezei adatot kivéve — valamennyien nagybirtokosok tulajdonában voltak (lásd a 12.sz. térképet!) Viszonylag keveset árulnak el a feljegyzések az építményekről: a megadott méretek (Anarcson 3x2 öles, Leveleken 2 és 1/2 öles épületeket írtak össze) a Felső-Tisza-vidékén még ma is nagy számban meglévő aszalókhoz hasonló, kisméretű épüle11 7 GILYÉN N.— M ENDE LE F.—TÓTH J. 1975. 97-99. 1 1 8 DANKÓ I. 1977. 300. 119 GILYÉN N.-MENDELE F.—TÓTH J. 1975. 88-89., GUNDA B. 1984. 55-57.
