Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK

épületeket összeírtak. Tulajdonjogukat tekintve -ömük nagybirtokosok, nemesek, egyházi személyek, zsidó bérlők kezén volt. Nagyobb számú pincét csupán Nagykállóban és Keresztúton jegyeztek fel adófizetők portáin, de néhány más településen is számbavettek pár darabot a jobbágyok—parasztok épületei között. Azt, hogy mely településeken találtak ilyen épületeket, nem tudjuk egyértelműen semmilyen termékhez kötni; nevezetesen arról van szó, hogy nincs adatunk arra, hogy a pincéket bortárolásra készítették volna; egyedül a kocsmák mellett álló építmények esetén kell e funkciót feltételeznünk, az egyéb helyeken összeírt pincék minden bizonnyal különféle termékek — köztük esetleg hordós bor — tárolására szolgálhattak. Mivel az összeírásban az épületek éghető részeit kellett elsősorban számbavenni, bővebb információkat a túlnyomórészt földben lévő pincékkel kapcsolatosan nem kaptunk. Anyaguk leginkább fa volt (Nagykállóban pl. ,,egy nádas szín, alatta fa pintze"), mely az összes ilyen adat megadásával közölt pince 85%-át adta. Szakolyban „hasított fából" lévő építményt is számbavettek. Az összeírt pincék közel 10%-a (tölgy-) GfeszArából készült, s csupán két tégla és egy kőpincét jegyeztek fel. Szarufás nyeregtetejüket — már ahol a pince egyedül álló, más épülettől elkülönített építmény volt — túlnyomórészt náddal borították (a pincék több mint 3/4 része volt nádhéjazatú), a zsindelytetős épületek száma pedig meghaladta a 10%-ot. E két tetőfedő anyagon kívül még néhány más tetőhéjazatú építményt is számbavettek (deszkás, szalmás, zsúpos, gyékényes), de ezek száma alig kettő—négy volt fajtánként. Az összeírt pincék több mint 40%-a valamilyen más épülettel volt összekapcsolva. Közülük minden második kamarává] épült egy fedél alá, mégpedig úgy, hogy a pince fölé emeltek tároló helyiséget, pl. Nagykállóban „kis kamara, alatta fa pintze, nádas", 2x2 öl alapterülettel. Arra, hogy a pince ajtaja honnan nyílt, jóformán nincs adatunk; a gátorra\ (vagy gádorral) együtt feljegyzett építmények bejárata minden bizonnyal az épületen kívülről nyílt. Igen nagyszámú olyan pincéről van feljegyzésünk, melyeket szekér- vagy valamilyen más szín (esetleg eresz) alatt találtak (kb. minden 5. pince épült ily módon). Ez esetben is a célszerűség dominálhatott: a pincebejárat fölé emelt szín egyrészt védte az építményt, másrészt újabb hasznos tárolóhelyiséggel szaporította a porta épületeinek számát. Néhány feljegyzés disznóóllal, istállóval egybeépített pincékről is tanúskodik; kevés a lakóházak alatt összeírt pincéknek a száma, inkább „ház melletti" épületekről esett említés. A PORTA EGYÉB ÉPÍTMÉNYEI A fentebb már tárgyalt épületeken kívül a nemesek és nem nemesek portáin jónéhány olyan épületet és építményt találtak az összeírás során, melyek tűzveszélyes voltuk miatt felkerültek a listákra. Közöttük van néhány olyan is, melyek a népi építészeti szakirodalomban periférikus helyet foglalnak el, de itt az adatok viszonylag nagy száma miatt érdemes külön is foglalkozni velük. SÜTŐHÁZAK A G ILYÉN Nándor által a lakás elkülönített részének nevezett sütő- és nyárikony-