Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

IPARI ÉPÜLETEK

1—4 vámot tartó, tölgyfából készült hordót is összeírtak (Püspökladányban „Egy hor­dó vám életnek"; Pátrohán „vámtartó két fa abrontsos Záros hordókkal"). Űrméretűk­ről csak Pazonyból van adatunk: itt egy 5 köblös és egy 6 vékás vámos hordóról esett említés. A malomház egyéb berendezési tárgyai közül megemlíthetjük még a vám kivéte­lére szolgáló vékást is (ezzel öntötték fel a garatba a megőrlendő gabonát is), mely né­ha nem is vékás, hanem csak félvékás, pl. Püspökladányban „egéssz új fél véká"-t írtak össze, Nyíregyháza—Újteleken pedig „két vasas Tölgy fa véká"-t vettek számba. Pa­zonyban jegyeztek fel egy szárazmalomban lisztesládát. OLAJÜTŐK A szárazmalmokhoz csatolták leggyakrabban a forrásainkban szereplő olajütő berendezéseket, hiszen meghajtásuk azonos módon történt, ám egyedül, külön épület­ben is állhattak. Az összeírás a megyében közel 100 egyedül álló vagy malomhoz kap­csolt olajütőről (sajtó, olajsajtó, olaj ütő sajtó, olaj sajtó masina, olaj erő mü, olaj ma­lom, repcét őrlő olajos malom stb. néven is szerepelnek) tett említést, ám ez nem tel­jes szám, hiszen a nemesek számára, akiknek a kezén a legtöbb malom és olajütő volt, nem volt kötelező az összeírás. Egy—egy településen több olajütő is működött (Deme­cserben és Kéken pl. 5 is). Az ún. kettősmalmok közül többen az egyik rész volt a lisz­tet őrlő, a másik az olajütő. Igy Tiszanagyfaluban Bekény Benedek javai között sze­repelt „egy kettős malom 11 öles malom házzal, mellynek egyike olaj ütő másika tisz­telő" 1800 frt értékben; Püspökladányban Szilágyi Bálint „újonnan épült lisztet és reptzét őrölő olajos malmának meg betsülése" során 450 frt értéket állapítottak meg. Nagykállóban Kállay Péternek „a' pitiés malom mellett fekvő olaj ütő malmát" a kö­vetkezőképpen írták össze: ,,A' malom ház egésszen patitsból, jó szulápokkal s me­regjékkel, nád tetőre újjant építve" 4 öl széles és 7 öl hosszúságú. ,,Ahoz ragasztva a' malom keringője hasonlóul újj nád tetővel öszves értéke 2500 frt." Nagyhalászon Ne­mes Laskay Bálintné „két kőre, t.i. Lisztre és napraforgó hajalóra" járó malmát írták össze. Az adatok szerint területünkön repcéből, napraforgóból és lenmagból sajtoltak olajat. A sajtolás munkamenetét itt részletesen nem taglaljuk (mások már megtették azt 150 ), csupán a szárazmalmokhoz kapcsolódó ill. ugyanazon a meghajtási elven mű­ködő (kerengősátras — malomházas) olajütők szerkezetének vázolására vállalkozha­tunk, mivel forrásaink csak ezekre tartalmaznak adatokat. A keringősátor szerkezetét a szárazmalmoknál tárgyaltuk, s az olajütőknél használatosak is hasonlóak voltak. Hozzájuk itt is malomház csatlakozott, azzal a különbséggel, hogy itt a malomházak többnyire szilárd fallal és nagyobb méretűekre épültek, hiszen sokkal több berendezé­si tárgyat foglaltak magukba, mint a csupán lisztőrlésre vagy kásadarálásra szolgáló szárazmalmok. Gáván a Jászói Prépostság birtokában lévő olajütő leírása a következő: „1. A Massinánál levő olaj ház sár fallal, Zsúp fedőlékel, fa kéményel, egy szoba pit­var kamarával, egy fedél alat, fa keményei, az egész padlással" 5 öl hosszú és 3 öl szé­les, 250 frt. értékben. „2. Ugyan ot olaj ütő masina két keringőre, két fedőlek alatt, 150 BALOGH I. 1937., NAGY Gy. 1959.

Next

/
Oldalképek
Tartalom