Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
A garádja, garádgya, gerádja néven összeírt kerítések anyaga a szakirodalom szerint a telken keletkezett trágyából, a hozzá szilárdítás miatt kevert földből és szalmából állt 141 . Megyénk 9 helységéből jeleztek e néven kerítéseket, s ezek legnagyobb részét nagybirtokosok, haszonbérlők portáin vették számba (Dadán pl. 165 öl hosszú garádját írtak össze!). Az, hogy egyedül Nádudvaron 56 telken jegyeztek fel garádgyát, az ezen a néven említett kerítések másik értelmezésének lehetőségét is valószínűsítheti: ti. területünk déli részén a garádgyának ,tüskés, áthatolhatatlan bokrokból álló sövénykerítés', a Szamosháton pedig ,töviskerítés' értelmezése ismert 142 . Ezt valószínűsíti az a tény, hogy éppen az éghető anyagok között vették számba a garádgyákat, bár a jól kiszáradt trágyakerítés is eléghetett (lásd a trágyából készített, tüzelésre használt tőzeget!). A ,töviskerítés' jelentést valószínűsíti egy nagykállói adat is, mely szerint az ólaskertben az út mellett álló garádja miatt nem lehetett szénát húzni a mellette lévő kazalból. Egy Tiszadobon feljegyzett tanúvallomás viszont a garádgya első, tehát szilárd alapanyagokból készült változatára utalhat: a kiütött tűzhöz szaladó tanú ,,a' garádján ijjedtében hamarjában nem tudott át ugorni, onnét háromszor 's többször is viszsza esvén", amit tüskés kerítés esetén aligha próbált volna meg egymás után több alkalommal is! Vályogkerítésrő\ csupán egy adatunk van: Bűdön egy majorkert kerítése készült ebből az anyagból. A kerítéseken való átjárásra kapuk szolgáltak. Ezek közül a nagykapuk egy- és kétfelé nyíló változatát is feljegyezték. Az elsőhöz tartoztak az ún. leveles-kapuk, amiket Balmazújvárosból, Demecserből és Nagykálióból említettek. A szomszédos területeken, így Beregben is, a leveles kapuk elég gyakoriak voltak 143 . A kapuk egy részének anyaga a mellette lévő kerítések anyagával egyezett (ez különösen a deszkakerítéseknél volt így, de több helyen összeírtak sövénykerítést is sövénykapuval). Általános volt a nádkerítés sövénykapuval való kiegészítése, hiszen nádból nem lehetett tartós, mozgatható kaput készíteni. Másik, igen sok helyen összeírt kerítés—kapu együttes a sövénykerítés deszkakapuval, melynek magyarázata az előbbihez hasonló. (Nagykállóban fordított formát is feljegyeztek: deszkakerítést sövénykapuval.) A nagykapuk mellett sok helyen összeírtak kiskapukat is, de ezekről bővebb információink nincsenek. Nagykállóban fedeles kapukat is említettek néhány zsidóportánál, de mivel azokat más helyről nem jelezték, nem tarthatjuk tipikusnak területünk építőgyakorlatában. SZŐLŐBELI ÉPÍTMÉNYEK FÉNYES Elek írja 1840-ben, hogy „Szőlőskertek mind a' Nyírségen, mind a' Mezőségen csaknem minden helységnél találtatnak, de ezek közönséges gyenge bort teremnek" 144 . Összeírásunk megerősíti FÉNYES adatait, s jónéhány település határá141 DÁM L. 1975. 38. 142 CSŰRY B. 1935. 1/312. 143 GILYÉN N.-MENDELE F.—TÓTH J. 1975. 101., DEÁK G. 1910. 199. 144 FÉNYESE.1836-40.IV/212.
