Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

í 'ályvgvetés : a frissen kivetett és a száradó vályogtéglák — 1983. SZNM F. 39. 783. István debreceni lakos úgy vállalja a téglavetést és égetést, hogy ahhoz „A gyalog napszámot az egyház adja"

65

, teljesen biztosak lehetünk benne, hogy ez a tégla Bárándon készült. A későbbiekben, így például 1838-ban a templomtorony javításához és a meghasadt pincéhez a református parókián „. . .jobbnak ítéltetett, hogy az Ekkla vettessen és égettessen jó téglát, mint valahonnan vegyen és hozasson"

66

. Még 1876-ban is idegenből hoznak téglavető mestert, a kunhegyesi lakos, Kiss Imrét, aki az iskolaépítéshez szükséges téglákat helyben készíti el. A vele kötött megállapodás arra is fényt vet, hogy ekkor már valamilyen más igény is jelentkezett a faluban a téglára, mert „A tégla mesternek egy kemencze téglától az egyház illetőségén felül két ezer darab saját kérelme folytán minden betudás nélkül átengedtetik."

67

. Ezt a téglát a mester minden bizonnyal helyben értékesítette. Bárándon több téglaégető is működött, ami valószínű annak köszönhető, hogy különösen a falu nyugati szélén levő bányában téglaégetésre különösen alkalmas anyag volt. A Balogh és a Varga téglagyár alapításának idejét pontosan nem ismerjük, de mint láttuk, 1876-ban még idegenből hoztak téglamestert. Az 1900-ban épült reformá65 SZABÓ J. 1911. 102. 66 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 36., 1838. november 17. 67 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 302—303.