Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

a ) A református templom nyugati karzatának dísze. b ) A református templom déli kapuján levő zárdoboz. SZNM F. 39. 686. Az egyházi jellegű építmények közül említésre méltó a főtéren, a Vöröshadsereg és a Kossuth utca kereszteződésénél álló Nepomuki Szent-János szobor. Első említését 1817-ből ismerjük

34

, de a tipikusan barokk kőszobor minden bizonnyal korábbi. A szobor egy három lábon álló téglabaldachin alatt áll, ezt is említik a XIX. század elején, de ennek építéstörténetéről sem tudunk többet, mint a szoborról. A többi egyházi kezelésben levő épületről, így a plébániáról, de még inkább a református paplakról és iskolákról, elsősorban a Presbiteri Jegyzőkönyveknek köszönhetően meglehetősen sokat lehet tudni, s az olyan adatokat, melyek a népi építkezéssel is kapcsolatba hozhatók, a megfelelő helyen fel fogjuk használni, de magukkal az építményekkel, főleg bonyolult építéstörténetük miatt itt nem tudunk foglalkozni. A falu közösségi használatú építményei között különös jelentőségük volt a szárazmalmoknak. Az első, róluk szóló híradás 1742-ből származik, mikor is „Vettünk a száraz malmot Bíró Úr pénzén falu számára 200 Vonás forintokon"

35

. E szerint már ezt megelőzően is volt Bárándon szárazmalom, hiszen kész malmot vásároltak, s nem újat építettek. Az ezt követő években a feljegyzésekben gyakran szerepel ez a malom, hol „korong vas"-at csináltatnak

36

, hol malomfogakat vesznek

37

, vagy éppen csináltatnak a „Bajomi Mólnár"-ral

38

, de a forgó részek kenésére hájat is gyakran szereznek 34 MOLNÁR A. 1983. 13. 35 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 6. 36 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 8. 37 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 35. 1774-ben. 38 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 36. 1774-ben.