T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
örökítése is bizonyos fokig megtörtént. Ugyanakkor hárman is még a nyolcvanas években vették traktorjaikat, s egyre fokozottabban bekapcsolódtak az árutermelésbe is, csupán a szocialista piac összeomlása után tértek vissza a kizárólagos önellátáshoz. Tehát a paraszti gazdaságok „háztáji" és komplexebb formáira egyaránt jellemző a rendszerváltás utáni visszaparasztosodás, az (ismét) „megszakított polgárosodás". 2 " Parasztvállalkozások A paraszti gazdaságoknál komplexebb, az önellátás mellett már nem csupán fölösleg értékesítésére, hanem céltudatos, piacorientált, és bizonyos mértékig specializált árutermelésre is törekvő, tehát paraszti és vállalkozói mintákat egyformán ötvöző vegyesgazdaságok közé nyolc kisüzem sorolható. Ahogy a szocialista korszak háztáji gazdálkodóinak egyik típusát paraszt-munkásnak vagy utóparasztnak nevezték, 2 ' úgy ma ennek analógiájára parasztvállalkozókról vagy protovállalkozókról lehetne beszélni. Az önellátással párhuzamos specializáció különböző iránya (kukorica, karácsonyfa termesztése, sertés, bika hizlalása, tejtermelés, méhészet) és az eltérő földméret (2-12 ha), a termelési feltételek eltérő eloszlása miatt sem alkotnak egységes csoportot. Többnyire jobban fel vannak szerelve gépekkel (ami a női szerepek leértékelődéséhez vezethet), és ezért a szolgáltatás is nagyobb jelentőségre tesz szert. Viszont ők is valamennyien részmunkaidőben foglalkoznak a mezőgazdasággal, a paraszti gazdálkodókhoz hasonlóan látják el magukat (sőt egy esetben lisztet is őröltetnek), elvégzik ugyanazokat a kézi munkafolyamatokat, ugyanolyan munkamegosztást követnek, hasonló reciprok kapcsolatokat alakítanak ki, nem tagjai semmilyen szervezetnek, és szinte egyik esetben sincs szakképesítésük, nem olvasnak szakkönyveket, szaklapokat, tehát a tudás - a téeszben szerzett ismeretek mellett - az ő esetükben is a családon belül öröklődik, Ezzel szemben a szemléletmódot a fiatalok náluk már kevésbé veszik át, jobban érezhető egy generációs különbség: az idős szülők paraszti igényeivel szemben a fiatalok már a piac felé orientálódnak. Vállalkozások Kifejezetten piacorientált, specializálódott, vállalkozói stratégiát két állattenyésztő (egy juhtenyésztő és egy csirke-, disznó- és tehéntartó), két szőlő- és bortermelő és (a kft.-vei együtt) két szántóföldi növénytermesztő gazdálkodó követ. Jellemző rájuk, hogy vállalkozói hajlamuk már a rendszerváltás előtt megmutatkozott: közülük négyen is a nyolcvanas években próbálkoztak először önálló jövedelemszerző tevékenységekkel, egy család pedig 1941 óta foglalkozik kontinuus szőlőműveléssel és borászattal. A különböző irányú szakosodás, illetve az eltérő gazdaságméret (1-1200 ha) révén szintén nem alkotnak egységes csoportot. Ők is egy kivétellel részidőben foglalkoznak a mezőgazdasággal, ugyanakkor főfoglalkozásukat tekintve öten is értelmiségi pályán helyezkedtek el, vagy ott kezdték pályájukat. A lehetőségek korlátozottsága miatt egyikük sem tud teljesen önállóvá válni, azonban az állattenyésztőket leszámítva azt 20. SZELÉNYI Iván 1992. 76-77. 21. SZELÉNYI Iván 1992. 68.
