T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején
A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején KEMÉNY MÁRTON A piacgazdaság kiszélesedésével kérdésessé válik, milyen szerepet játszanak a lokális társadalmi kötelékek a gazdasági folyamatokban: milyen viszonyban állnak egymással az egyének, családok, háztartások, rokonok, szomszédok, barátok, kis- és nagyüzemi gazdaságok, valamint a helyi közösség, hierarchia és szolidaritás, és mindezek hogyan igazodnak a makrogazdasági intézményrendszerhez. Ezt a problémakört az alábbiakban az agrárium vonatkozásában vizsgálom a következő alapfogalmak és kérdéskörök mentén: - A szinkron viszonyokra vonatkozóan: Az egyének és családok gazdálkodási stratégiáinak a pszichológiai tényezők mellett milyen és hányféle választható mintája van ma? A minták közötti egyéni választásoknak a kényszerűségek mellett milyen többé-kevésbé kötelező közösségi normák szabnak határt? Mindezek a minták és normák hogyan realizálódnak, továbbá milyen lokális kapcsolatháló terjeszti és működteti őket? A kapitalizálódó falvakban a piaci viszonyok mellett milyen szerep jut a helyi társadalmi intézményeken alapuló reciprok és redisztributív kapcsolatoknak? - A diakronitásra vonatkozóan: Milyen mértékű folytonosság figyelhető meg mindezek terén a 20. században gyors egymásutánban bekövetkező korszakváltások, az ekkor lezajló migrációs folyamatok és az egész társadalom átformálódása ellenére? Miben érhető tetten a hagyományozódás folyamata, milyen mértékben alakulnak ki generációk közötti különbségek? Az etnográfiai jelen értelmében a ma élő emberek emlékezetében élő legtávolabbi múlttól a kutatás pillanatáig terjedő időszak változásaira helyeztem a hangsúlyt. 1 A ma élő emberek életmódját, gondolkodásmódját saját múltjuk, illetve családi és egyéb örökségük értelemszerűen meghatározza, tehát a családon belüli hagyományozódás, a munkába nevelődés és az életpálya egyéb mozzanatainak, az egyén kapcsolatainak megismerése révén érthető meg egy-egy jelenség napjainkig tartó folytonossága, vagy éppen a folytonosság hiánya. Ezért egyfelől a diakronitás, másfelől az individualizáció élet-, család- és gazdaságtörténetek megismerését tette szükségessé, melyek együtt az egész falu közösségi jellegének, intézmény- és kapcsolatrendszerének feltárásához is alkalmasak voltak. 2 A 2001 októbere és 2003 szeptembere között Muraszemenyén végzett kutatás során - amellett, hogy igyekeztem megfigyeléseket végezni, és foglalkozástól függetlenül a falu minél több lakóját megismerni - a hólabda-elv alapján valamennyi önálló 1. SÁRKÁNY Mihály 1972. 526. 2. Életutak, élettörténetek kvalitatív elemzési módszereiről lásd KÜLLŐS Imola 1982.; MOHAY Tamás 2000. 760-790.; NIEDERMÜLLER Péter 1988, 376-389. A közösség fogalmának különböző értelmezési lehetőségeiről, elfogadásáról és elutasításáról lásd TÓTH G. Péter 2003. 9-31.
