T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
BATÁRI Zsuzsanna: A kenyér szerepe Göncruszka táplálkozáskultúrájában
ad, az előbbit azért, hogy a kenyér soha ne fogyjon ki a házból, az utóbbit azért, hogy az ara jó háziasszony legyen. Van adat 155 arra is, hogy a kapuban a menyasszonynak a kezébe tették a kenyeret, és ezután ezzel kellett bemennie a házba, hogy a háznál mindig legyen kenyér, szegénység ne érje az ifjú párt.' 56 Temetéskor régen szalonnát, kenyeret 157 és bort kínáltak a gyászolóknak, 138 mára már az étrend sokkal változatosabbá vált. A sírásókat is megvendégelik. Az 1990-es évek elejéig, míg nem volt önkormányzat, mert a szomszédos Gönchöz tartozott a község, meghívott sírásók (de nem barátok, rokonok) dolgoztak, akik reggelire hideg kolbászt, szalonnát, kenyeret kaptak, majd ebédre főztek nekik a halottas háznál meleget: tyúklevest, töltött káposztát, sült húst. Ma már az önkormányzati dolgozók ássák a sírt, így reggel kapnak egész napra elegendő hideg élelmet: fasírtot, kolbászt, felvágottat, de a házhoz már nem hívják őket ebédre. Bár a tor nem az újítások helye, az egyik adatközlő nagymamája úgy rendelkezett, hogy a saját halotti vendégségére unokái szendvicset készítsenek, mert nagyon megtetszett neki ez az étel. Ez 1975-ben történt, mikor is a leszármazottak teavajjal megkent, felvágottal és uborkával megrakott szendvicseket csináltak. A szendvicsek készítése vitára is adott okot, mivel volt olyan asszony, aki „öszsze akarta zárni" a kenyereket, ahogyan azt a vasútállomások restijében látta. A kenyér előállításához és tárolásához szükséges eszközök A lisztet korábban fahordóban tárolták, „nem vót teteje, csak ilyen szalmatető... oszt' avval szoktuk lerakni. Kerek alakú, meg széle is vót, mint a hordónak".'- Ez a hordó a kamrában volt, csakúgy, mint az azt felváltó lisztesláda, amelyet asztalosok készítettek; nem volt rajta díszítés, és a teteje csapott volt vagy lapos. Fiókokra osztották, és a lisztet minősége szerint válogatva tartották benne kisebb-nagyobb rekeszben. l4C Idesorolhatók a fateknők és fa szakajtók, 141 amelyek a kamra falára voltak akasztva. A fából készült szakajtóba nem kellett szervéta. A teknőknek különböző típusai vol135.Göncruszkán „Otthon kenyeret, búzát szórnak az ifjú párra, hogy szerencséjük legyen."; KMECZ Magdolna 1974. 9. 156.Egy filkeházi szokás említhető analógiaként: „A menyasszonyt az ablakon kell beengedni a házba, és az asztal körül kell menni kenyérrel, hogy mindig legyen kenyér a háznál."; BODNÁR et al. 1971. 365. „Amikor a menyasszony megy az esküvőre, szórjuk meg búzával, hogy gazdag legyen." (uo.) 137. A következő adatok Cigándról származik: „Pálinkát ittak, és kenyeret ettek. A kenyeret gyakran a szomszéd vagy jó ismerős sütötte."; TÖRÖK Eszter-JAKAB Zsolt 1987; A következő adat pedig arról szól, hogy toron „Nem szolgáltak fel ételeket, csak bort és kalácsot."; TÓTH Csilla-DOMAHIDI Klára 1987. 138. A toron fogyasztott kenyér, szalonna és pálinka jellemző Párádon és környékén, CS. SCHWALM Edit 1983. 37, illetve Sajógömörben is, kolbásszal kiegészítve. KÓSIK Ferenc 1992. 56.; Sályon csak reggelire ettek a sírásók hideget. BARSI Ernő 1996. 667. 139. T. J.-né M. M. közlése, református, szül. 1918. 140. Az UJVÁRY Zoltán által közölt, Gömörre vonatkozó, zsákban való liszttárolás Göncruszkán nem volt jellemző.; UJVÁRY Zoltán 1991. 89. 141. Torna megyében a kenyértésztát faszakajtót használnak kelesztésre, ezt a XX. században főként már csak Abaúj, Zemplén, Torna, Gömör és Észak-Borsod hegyvidékein használtak.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1997. 146.
