T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SÁRI Zsolt: A gazdálkodás szervezete és lehetőségei Muraszemenyén 1945 és 1990 között
A háztáji gazdaságok üzemszervezete változásokat eredményezett a mikrogazdaságban, a társadalom szerkezetében egyaránt. A háztáji gazdasági szervezetének alapegysége a háztartás, annak ellátása lett. Tevékenységük céljává az önellátás biztosítása mellett a jövedelemszerzés, a háztartás jövedelmének kiegészítése vált. Gazdasági tevékenységük közvetlenül, vagy közvetett módon, de kapcsolódott a nagyüzemekhez. A családi keretek között végzett, gazdaságilag elkülönült gazdálkodói tevékenység a háztartás munkaerejét hasznosította. Elkülönült föld és termelési eszköz használata, hiszen önmagában nem létezett, csak a nagyüzem mellett, azokkal szoros kapcsolatban áll: azok gépeit, vetőmagját, értékesítési lehetőségeit kihasználva. 35 A második gazdaság árutermelő funkciója új elemként jelentkezett a szocialista mezőgazdaság formái között, még akkor is, ha korlátozott, kiegészítő jellegű volt. 36 A háztáji gazdaságokat vizsgáló kutatók - főként szociológusok - a földtulajdonhoz ragaszkodó paraszti mentalitást, az ezt kihasználni akaró politikát, a paraszti táplálkozási kultúra hagyományokra építő továbbélését, a nem megfelelő gépesítést, az állattenyésztés infrastrukturális hiányosságait, valamint a munkaegység-rendszer motiválatlanságát tekintették a háztáji gazdaságok kialakulása legfontosabb okainak. Hasonló okokat figyelt meg a DOBROSSY István-FÜGEDI Márta szerzőpáros is a gömöri termelőszövetkezeteket vizsgálva. A háztáji rendszere először az 1950-es évek elején jelent meg az első szövetkezeti-csoportok létrejöttekor, ezáltal egyfajta folytonosságot és fokozatosságot tartva az egyéni és a szövetkezeti közös gazdálkodás között. Megkönnyítette az átmenetet: ez volt a kezdeti időszakban betöltött legfontosabb szerepe, természetesen nem feledve a gazdasági szerepvállalást sem, 37 A háztájihoz kapcsolódó növénytermesztés és állattartás tette lehetővé a hagyományos paraszti gazdálkodás eszközállományának, munkafolyamatainak továbbélését. Főleg az idősebb generációk folytatták ezt a tevékenységi sort, amely az önellátásra épült a hagyományos termékek előállításával. A fiatalabb generációk, különösen a hetvenes évektől kezdődően nyitottabbak voltak az újításokra: új eszközök, technikai felszerelések, gépek üzembe állítására, valamint új növények, állatok megjeleníttetésére, az azokkal való gazdaságilag érintett, árutermelő gazdaságok kiépítésére, 53 SZABÓ László néprajzi vizsgálatai során a munkaerő-igény évi eloszlását figyelembe véve a paraszti és mezőgazdasági munka természetét kutatva magyarázza a háztáji létrejöttének mozgatórugóit. :? Ez a megközelítés azért is tekinthető jelentősnek, mivel a szövetkezeti parasztság munka- és üzemszervezetének megértéséhez is közelebb visz bennünket. A kollektivizált gazdaságba beterelt parasztságnak alapjaiban változott meg a munka- és üzemszervezete. A korábbi, túlnyomórészt magántulajdonra, családi munkaerőre épülő önellátó gazdaságok, és az ezt működtető kultúra mesterséges, hatalom által erőszakos úton történő megváltoztatása új helyzet elé állította a bomló paraszti társadalmat. A szocialista agrárium különösen a hatvanas évek második felétől egyre jobban a monokultúrás mezőgazdaság irányába mozdult el, fejlődött. Ez együtt 35. MOLNÁR József 1996. 631-635. 36. BÁNLAKY Pál 1995. 58. 37 DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1983. 84-85. 38. DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1983. 85. 39. SZABÓ László 1997. 508-512.
