T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TELENKÓ Bazil Mihály: Táji adottság-temetkezési forma-építészeti örökség 1. Adatok az erdőbényei „pincés" temetkezés néprajzi vizsgálatához

TÁJI ADOTTSÁG -TEMETKEZÉSI FORMA - ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG 1. Adatok az erdőbényei „pincés" temetkezés néprajzi vizsgálatához 1 TELENKÓ BAZIL MIHÁLY írásomban Erdőbénye mezőváros közösségében a keresztény felekezeteknél megfigyelt temetkezési hagyományokat vizsgálom. Célom a közösség szimbólumrend­szerében kialakult temetői, temetkezési rendnek a bemutatása, különös tekintettel a Hegyalja községei között, arányait tekintve itt legmagasabb számban megtalálható né­pi építészeti örökségre, az a végpadmalyos temetkezési formára. Erdőbénye a Zempléni hegység keleti oldalának az Aranyost Szegivei összekötő nyu­gat-keleti völgyében fekszik, szervesen kapcsolódva a Tokaj-hegyalja szőlőtermesztő vidé­kéhez. Az egykor Abaúj vármegyéhez tartozott község korábban Alsó- és Felső-Bénye egyesítéséből alakult ki. A két településrészt Mező- és Egyházas-Bénye néven is emlegették. A községnek két temploma van. A római katolikus templom 1548-ban, a reformá­tus templom 1786-ban épült. A két felekezethez tartozik ma az Erdőbényén élők dön­tő többsége. 2 A II. világháborúig jelentős volt az izraelita felekezetű lakosok száma. 5 A falu valamivel több mint felét kitevő római katolikusság és a számottevő református­ság mellett kis számban görög katolikusok és evangélikusok is élnek ma a településen. A temetőkertek elhelyezkedése Erdőbényén korábban a három számottevő vallási felekezetnek volt saját teme­tőkertje. Az izraeliták műemlék-temetője az elmúlt évtizedben lett felújítva. A keresz­tény felekezetű elhunytak nyugvóhelyéül az ezerkilencszázhetvenes évektől kezdve, a katolikus temető bezárását követően a hatóságok temetkezési célokra a református egyházi temető északi részén nyitott köztemetőt jelölték ki. A katolikus temető a tele­pülés északi domboldalán található, mely a ma Ó-temető néven megnevezett sírkert mellett, attól keletre terül el. Új sírhelyet ma már itt sem létesítenek, de a régi családi sírhelyek használata még engedélyezett. Az egykori mezőváros perifériáján kialakított temetőkért mára szervesen kapcsolódik a település belterületi szerkezetébe, azt a 20. század folyamán épült házak fogják közre. A református, valamint a köztemető kelet­re, a Mulató-hegy északi lábánál került kialakításra. Mind a négy temetökertre jellemző, hogy a település térszíni elhelyezkedését tekintve a község egy-egy kiemelkedő pont­ján lett kialakítva. (1. kép) 1. A tanulmány az NKFP 5/025., 5/168., OTKA T 049349., T 046185 és az MTA DE Néprajzi Kutatócsoport támogatásával készült. 2. BOROVSZKY Samu 1909. 41. 3. A település vallási megoszlása az 1910-es népszámlálási adatok tükrében a következő: Római katolikus 1065, görög katolikus 95, református 950, evangélikus 36, izraelita 267 fö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom