T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
BARTHA Elek: Életmód, folklór, építészeti örökség. Északkelet-magyarországi görög katolikus szakrális kisemlékek
A keresztek többségét magánszemélyek, családok, esetleg több család közösen készíttetik, de a helyi egyházközség is gyakran szerepel az állíttatok között. Sok helyen állíttattak keresztet az Amerikába került családok, családtagok. Az állíttatok nevét többnyire a kereszt alapzatán megörökítik. A kereszt készíttetése gyakran alapítványi formában történik. Vannak települések, ahol a helyi egyházközség alapítvány nélkül nem is járult hozzá új kereszt állíttatásához. A csereháti Viszló területén és határában napjainkban tizenegy kereszt szolgálja a közösségi és az egyéni vallásgyakorlást. A tizenegy keresztből csak kettő nem rendelkezett állíttatásakor alapítvánnyal. Két keresztet az Apostoli Adminisztratúra kezelt. Ezek 100 pengős kőkereszt alapítványok voltak. 7 Kereszt alapítvány Eperjesen volt bejegyezve. 8 Amíg a szakrális kisemlékek szabadtéri típusainak életében a pártállami diktatúra évtizedei inkább a stagnálás, az állapot lassú romlása, a lepusztulás időszakát jelentették, és csak ritkán került sor egy-egy új létesítmény felszentelésére (például Erdőhorváti, 1978), a harangok készíttetése, haranglábak állíttatása a II. világháborút követő évtizedekben is folytatódott. Az újonnan épült templomok tornyai építészeti szempontból már több harang elhelyezésére voltak alkalmasak, mint a régi, ácsolt haranglábak. Új szükségletet teremtett a halottasházból való temetés gyakorlatának terjedése is. Ennek hatására egyre több helyen állíttattak haranglábat a temetőbe, vagy helyeztek el harangot a halottasházon. Ezek a harangok vegyes felekezetű települések újabban létesített köztemetőiben már több egyház híveinek közös használatában vannak. Példa lehet erre a katolikus-református Erdőbénye jelenleg használt temetőjében álló új harangláb, de görög katolikus példaként itt említhető a szuhakállói temető. Szuhakállón a ravatalozó mellett épült új harangláb az ezerkilencszáznyolcvanas években. 9 Haranglábak, harangok A harang szerepét a hitéletben tömören fogalmazza meg az egyházi sajtóban megjelent tudósítás egy ünnepélyes harangszentelésről: „A harang szava hív bennünket az Isten házába. A határban dolgozóknak jelenti a delet, megszólaltatjuk, ha jég és viharfelhők közelednek a határunkhoz. Félreverjük, ha tűz vagy egyéb veszély fenyeget bennünket. Megkondítjuk halottainkért, és a harang zúgása kísér utolsó utunkra." 10 Akárcsak a templom, a harang is a bizánci szertartású vallásgyakorlás elengedhetetlen kellékei közé tartozik. Azokban a közösségekben, amelyek a templomot tartósan kénytelenek nélkülözni, elképzelhetetlen a vallás hagyományos gyakorlása harang használata nélkül. 11 A templom építése után, vagy már előtte erős a törekvés, hogy a közösségek harangot vásároljanak, vagy szerezzenek más módon. Azokon a helyeken, ahol templom helyben nincs, szerepét többnyire a harang veszi át, akár önálló építményben - rendszerint haranglábban -, akár középületben - többnyire iskolában - elhelyezve. 6. História Domus 4. 7. A kérdéshez legújabban: JÓZSA László 1999. 242.; LISZKA József 2000. 8. FORGONYNÉ VISZLAY Margit 1996. 29. 9. BÉRES András 1999. 22. 10. VARGA János 2000. 12. 11. BARTHA Elek 1992. 46.
